Reggeli lapszemle: lemaradtak a fővárosiak

Magyar Nemzet: a Győr-Moson-Sopron megyei diákok kerültek be a legjobb, a Békés megyeiek a legrosszabb arányban a felsőoktatásba - derül ki a lap által a felvételi adatok alapján összeállított toplistából.

Bár Budapestet tartják az ország szellemi központjának, a sikeresen felvételizők számarányát tekintve a fővárosi fiatalok csak a középmezőny hátsó részében végeztek, az államilag finanszírozott helyeket vizsgálva pedig sereghajtók - írja a lap.
A Győr-Moson-Sopron megyéből felvételiző diákok 75 százaléka került be egyetemre, vagy főiskolára a rendes felvételi eljárás során, az arány magasabb a 70 százalékos országos átlagnál. Budapest a húszas lista 13. helyét szerezte csak meg, 69,2 százalékos eredménnyel.

Az Oktatási Hivatal statisztikáiból az is kiderül: középszinten mindhárom kötelező érettségi tantárgyból, emelt szinten pedig matematikából és történelemből utasították maguk mögé az egész országot a Győr-Moson-Sopron megyei diákok - írja a lap.

Népszabadság: a személycserék a minisztériumok állományának eddig legfeljebb tíz százalékát érintették. A lap szombati számában nyilatkozó Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkárára azonban kifogásolta, hogy "a kirúgásokat etikátlanul intézik".

A menesztési hullám az egyszerű beosztottakat is utolérte. A legrosszabbul talán a megszűnt Miniszterelnöki Hivatal munkatársai jártak, a volt önkormányzati tárcától is viszonylag nagyobb számban menesztettek embereket - volt olyan főosztály, amelynek összes emberét elbocsátották -, de más minisztériumok is megváltak jó néhány, pár hétre kormánytisztviselővé avanzsált köztisztviselőtől - írja a lap.

A szakszervezet becslése szerint a múlt hétig ötszáznál már bizonyosan több embert menesztettek, de mostanra ennél akár jóval többen is lehetnek. Igazán pontos adatokkal kormányzati források sem tudtak még szolgálni, annyit azonban közöltek, hogy a személyi változások a minisztériumok állományának körülbelül tíz százalékát érintik, ami mintegy ötszáz főt jelenthet. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: nem előre elhatározott személycserék folynak, hanem a tárcáknál végrehajtott strukturális átalakítások történtek, és a humánerőforrással kapcsolatos döntéseket ehhez igazítják - írja a lap. A létszám összességében viszont nem csökken - erősítették meg -, ezért a menesztések célja kifejezetten a minőségi csere.

(mti)