Reggeli lapszemle: lehetnek magántanulók

Magyar Nemzet: Egyre több a magántanuló a romák között, és az iskolalátogatás alól felmentett gyerekeknek csak 29 százaléka végzi el azt az osztályt, ahová beiratkozott - írta a Magyar Nemzet szerdán.

A lap emlékeztet, hogy a magántanulói intézményt - amikor a gyereknek nem kell iskolába járnia, csak osztályozó vizsgákat teljesítenie - eredetileg kiemelkedő tehetségek, élsportolók, illetve erősen korlátozott, súlyos fogyatékkal élő gyerekek számára találták ki.

Az Oktatási Hivatal magántanulókról szóló jelentése szerint ma a - szülők kérésére - magántanulói státust kapott gyerekek 48 százaléka hátrányos helyzetű, 35 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Többségük jóval alacsonyabb évfolyamra jár, mint ami életkorának megfelelő lenne: a vizsgált iskolákban a nyolcadikos magántanulók több mint 30 százaléka 18 éves volt, az ötödikeseknek pedig 70 százaléka 15 éves vagy idősebb.

A lap az Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatás adatai alapján azt írta, a roma tanulók között négyszer akkora a magántanulók aránya, mint a nem romák között: előbbiek 1,54 százaléka, míg utóbbiak 0,4 százaléka kapott ilyen státust 2010-ben. A kutatás szerint az elmúlt hat évben nőtt a roma gyerekek aránya, annak ellenére is, hogy az előző kormányzat szigorította a magántanulóvá nyilvánítás szabályait, és a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményéhez kötötte azt, elkerülendő, hogy az iskolák így akarjanak "megszabadulni" a problémás gyerekektől.

Sokak szerint a magántanulóvá válást tovább kellene szigorítani, mert ma sok olyan, súlyos szociális hátrányokkal küzdő, túlkoros fiatalt mentesítenek az iskolalátogatás alól, akik így biztosan lemorzsolódnak, és még az általános iskolát sem végzik el - írta a Magyar Nemzet.

Népszabadság: Az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának 10-15 százalékos növeléséből teremtene többletforrásokat az egészségügy számára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága - írta a Népszabadság szerdán.

A lap szerint mivel az egészségügy nemigen számíthat jövőre többletforrásokra, ezért a szaktárca mind több kisebb-nagyobb forrásszerzési lehetőséget vizsgál, így egyebek mellett azt is, mit hozhat az ágazat számára Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének nyári javaslatcsomagja.

Csiba Gábor akkor azt mondta: 100 milliárddal növelhetné az egészségügyi büdzsét, ha különadót vetnének ki az egészségkárosító termékekre, az alkoholra, a cigarettára, a hamburgerre, a chipsekre és a szénsavas, cukros üdítőkre. A lap úgy tudja, az egészségkárosító élelmiszerek egyelőre kikerültek a címkézett adóztatási tervekből, viszont készült egy javaslat, amely 10-15 százalékkal növelné a cigaretta és az alkohol jövedéki adóját. Ebből 30-40 milliárdot remélnek, amely úgynevezett megjelölt adóként az egészségügyre fordítható bevételeket növelné.

A javaslathoz készült szakértői elemzés szerint az alkohol és a cigaretta megadóztatásával nem pusztán bevételhez jutna az ágazat, de bizonyított, hogy például a dohánytermékek árának 10 százalékos növelése a fiatal felnőttek körében 3-5, a gyermekeknél 6-7 százalékkal csökkenti a dohányzást - írt a Népszabadság.

(mti)