Reggeli lapszemle: kórházak, kátyúk

A lapnak Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője elmondta, hogy eddig nem érkezett válasz a kérelemre.

Pedig a nyomozók már tavaly júliusban megindították az eljárást és kérték az amerikai hatóságokat, tegyék lehetővé a két befektető, Ronald S. Lauder üzletember, amerikai állampolgár és Fred H. Langhammer, amerikai-német kettős állampolgár meghallgatását.

A nemzetközi jogsegély keretében folytatott eljárás rendje ilyenkor az, hogy a tanúkat az amerikai hatóságok hallgatják ki, majd a vallomást továbbítják, a magyar ügyészségi nyomozók a meghallgatáson nem lehetnek jelen, de információkat, kérdéseket eljuttathatnak az ottani kollégákhoz - írta a lap.

Magyar Nemzet: kórházak csapják be saját dolgozóikat 

Alapbértől függően 30-60 ezer forinttól eshetnek el az egészségügyi dolgozók amiatt, hogy a kórházak jelentős része nem választja szét az intézmény által elrendelt, illetve a magasabb bérért, önként vállalt munkákat - írta a Magyar Nemzet hétfőn.

A lap szerint az intézmények rendszeresen megsértik az európai munkaidő-direktívákat is. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) elnöke elmondta: noha a jogszabályok szerint 24 órai szolgálatot követően 8 óra piheidőt köteles biztosítani a munkáltató, az is előfordul, hogy egy orvos péntek reggeltől hétfő reggelig ügyel. "Ez nemcsak az ő egészségére nézve romboló, de a fáradtság miatt a beteggel is tragédia történhet" - hívta fel a figyelmet a MOSZ elnöke.

A MOSZ szerint nem megfelelő a vonatkozó jogszabály, mert azt többféleképp lehet értelmezni, a szervezet ezért egyértelmű, koherens normaszöveg megalkotását sürgeti.

A kérdéssel hamarosan a Magyar Kórházszövetség elnöksége is foglalkozik majd. A szövetség elnöke, Rácz Jenő a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy valóban nagy szórás mutatkozik a bérezésben, és sokan "egyedien" értelmezik a hatályos jogszabályokat.

Napi Gazdaság: most csak a legveszélyesebb kátyúkat szüntetik meg 

A nagyvárosok útjait tavaly sem kímélte az időjárás, ráadásul a zord idő a kátyúk végleges kijavítását sem teszi lehetővé, most csak ideiglenes munkálatokat végezhetnek az utak fenntartói - írta a Napi Gazdaság hétfői számában.

A főváros útjain decemberben mintegy 40 millió forint értékű javítást végeztek, tavasszal a téli ideiglenes korrekciók végleges aszfaltozásával, az újonnan keletkező hibák javításával nagyobb felületen, nagyobb költséggel zajlik a munka. Az idén az éves tervezett költség, mintegy 700 millió forint várhatóan fedezi a szükséges javításokat - tudta meg a lap a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-től.

Budapest az útburkolatok fenntartására és üzemeltetésére a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-vel kötött közszolgáltatói szerződést. Az FKF folyamatosan végzi a munkát, a tavalyi év hasonló időszakához képest negyedére sikerült visszaszorítani a ki nem javított kátyúk mennyiségét.

Szegeden a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. folyamatosan igyekszik megszüntetni a legveszélyesebb kátyúkat, de csak tavasszal lehet komplett módon kijavítani az úthibákat - mondta a Napinak Molnár László, a városüzemeltetési iroda vezetője. Az önkormányzat éves szinten 100-120 millió forintot fordít az útjavításokra.

Debrecen tavalyi büdzséjében 180 millió forint szerepelt utak kátyúzására, s várhatóan a keret az idén sem lesz bővebb -írta a Napi Gazdaság.

Népszabadság: félszáz rádióadó kerülhet veszélybe

A lejárt frekvenciaengedélyek és az új pályázatok akadozása miatt több mint ötven rádióadó sorsa vált bizonytalanná - írta a Népszabadság hétfői számában.

A lap emlékeztet, hogy a hétvégén elhallgatott a Magyar Katolikus Rádió (MKR), középhullámú frekvenciájára vonatkozó szerződés ugyanis január 15-én éjfélkor lejárt. A hosszabbításra lett volna ugyan lehetőségük, de azt a rádiót fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a műsorsugárzás rendkívül magas díja miatt nem tudta vállalni. Amennyiben újra meghirdetik a Budapest 92,9 MHz-es frekvenciát, az MKR újra pályázni fog. Ez az a frekvencia, amit a Klubrádió közvetlenül a parlamenti választások előtt nyert el, majd utóbb az új médiahatóság eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

A Népszabadság szerint az új 92,9-es pályázat kiírása további, legalább féléves csúszást jelent, s így a Klubrádió is frekvencia nélkül maradhat, a budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára ugyanis februárban lejár a jogosultsága.

A lap úgy tudja, hogy további bő félszáz adó sorsa is bizonytalan, részben tartozások, részben lejáró frekvenciaengedélyek miatt. A Sztár FM engedélye például január 30-án jár le a 102,1 MHz-re, így - hacsak addig nem kapnak ideiglenes engedélyt - a rádió azon a napon elhallgathat. Hasonló sorsra juthat többek között a miskolci Rádió Eper és a pécsi Mediterrán Rádió - mindkettő anyagi problémák miatt kényszerülhet leállásra.

(mti)