Reggeli lapszemle: diploma nélkül a végzett hallgatók 30%-a

Olyan új alkotmányt szeretne látni Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő, amely az eddigieknél nagyobb beleszólást szavatol az állampolgárok számára a döntéshozatalba. Az alaptörvény előkészítésére felkért tanácsadói testület tagja erről a Magyar Hírlapnak nyilatkozott. A lap hétfői számában megjelent interjú szerint a jövő év március 15-ére el lehetne készíteni az új alkotmányt, amelyből Schöpflin kivenné a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Emellett szűkítené a népszavazások lehetőségét, növelné a parlament ellenőrző szerepét. A képviselő szerint ha már egyszer csökkentjük az Országgyűlés létszámát, akkor nincs szükség arra, hogy a törvényhozást visszaduzzasszuk egy második kamarával - közölte a lap. A képviselőnek tetszik a szintén fideszes európai parlamenti képviselő, Szájer József azon gondolata, hogy az alaptörvény a Himnusz első sorával kezdődjön, és szükségesnek tartja, hogy a preambulumban jelképként a Szent Korona is szerepeljen - írta a Magyar Hírlap.

Hiába tette le a záróvizsgát a hallgatók 30 százaléka, nyelvvizsga hiányában nem kaphatott diplomát - írja a hétfői Népszabadság a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítése alapján. A lapnak Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára elmondta: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, ahol a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt. Az adatokat azonban nem szakonként, hanem intézményenként kérték be, így ebből csupán az derül ki, hogy miközben az egyetemek és a főiskolák többségén 30-40 százalék körül mozog a diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott hallgatók aránya, addig tíz százalék alatti az arány az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán. A legjobb eredménnyel a Semmelweis Egyetem büszkélkedhet, ahol mindössze a hallgatók 3 százaléka nem vehette át ilyen okból diplomáját.

Hiányosságokat tárt fel az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálata: a kórházak 22 százalékában nem ellenőrzik közvetlenül a műtét előtt a beteg személyazonosságát, 26 százalékukban pedig semmi nem szabályozza, miként kell ellenőrizni, hogy nem maradt-e idegen test a betegben a beavatkozás során - írja a hétfői Magyar Nemzet. Kiderült, hogy csak az intézmények 84 százalékában van lehetősége a szülőnek, hogy a beteg gyermeke mellett maradjon éjszakára is. Több olyan szülészet is működik, ahol az állítható szülőágyon kívül semmilyen vajúdást segítő eszközt nem kínálnak a nőknek - írja a lap. Emlékeztetnek rá: ez volt a felügyelet egyik utolsó elemzése, a szervezet ugyanis hamarosan megszűnik.

(mti)