Mesterházy pozícióját gyengítheti a Jobbik második helye

Közeleg az európai parlamenti választás május 25-i, magyarországi voksolása. Az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek e heti vitája után elemzők értékelték a hallottakat és latolgatták az esélyeket a Kossuth Rádióban.

Sajátosság, hogy az európai pártszövetségek nem önállóan indulnak a tagállamokban, hanem a tagpártokban jelennek meg, és „sajátos nemzeti szűrőiken" testesítik meg. Az európai választóknak ezért nincs közvetlen kapcsolata az Európai Parlament (EP) pártjaival - állapította meg Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője a Kossuth Rádió 180 perc című pénteki műsorában.

Kiszelly Zoltán politológus rámutatott: az európai eszme szempontjából gond, hogy az EP-pártok nem saját arccal jelennek meg a tagállamokban, szerencsésebb lenne, ha az integráció megmutatkozna a kampányban is, ami erősítené az Európai Parlamentet. Mivel az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek vitájában felvetett európai problémák a tagállamok szintjén, azok eszköztárával valósulnak meg, ezért a belföldi témák dominálják a kampányt - magyarázta.

A politológus úgy vélte, leértékeli az EP jelentőségét, hogy a legnagyobb pártok - a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok - bár külön, egymással szemben kampányolnak, ám a legfontosabb kérdésekben végül kompromisszumra jutnak, és kvázi nagykoalícióként működnek.

A hazai eseményekre rátérve, Kiszelly Zoltán leszögezte: ha a választáson a Jobbik megszerezné a második helyet, az tovább mélyítené a baloldal válságát, és még inkább zajlana a felelőskeresés a pártok között. A baloldal számára azért fontos a választás - folytatta, hogy az önkormányzati választások előtt kedvezőbb kiindulási pozíciót szerezzenek a későbbi tárgyalásokhoz, mivel valószínűsíthető, hogy Budapesten és a nagyobb városokban a komolyabb esély miatt ismét össze kell fogniuk - fűzte hozzá.

Nagy Attila Tibor elmondta: jelenleg semmi sem veszélyezteti a Fidesz-KDNP első helyét, van esély ugyanakkor arra, hogy a Jobbik fusson be a második helyre, ebben az esetben az MSZP pártszervezetein belül Mesterházy Attila pozíciója meggyengülhet. Ha az őszi választások után esetleg megbuktatnák a pártelnököt, de maradna frakcióvezető, akkor a két poszt a korábbiaktól eltérően szétválna, vagyis bizonyos helyzetben a frakció vezetője ellentétbe kerülhetne a párt elnökével - magyarázta.

Kiszelly Zoltán a többi baloldali párt esélyeiről szólva megjegyezte, hogy eddig azoknak a pártoknak az útja, amelyek kiszakadtak az MSZP-ből, a semmibe vezetett, és a Demokratikus Koalíció lehet az első, amely bejuthat az Európai Parlamentbe. Ha azonban ez nem sikerül, akkor tovább erősödik az MSZP, mint a baloldal vezető erejének szerepe - húzta alá.

Forrás: MR1