Matolcsy Nobel-díjat adna annak, aki eltalálja a deficit mértékét

A nemzetgazdasági miniszter örül, hogy „az utolsó töltényig és forintig" tartották magukat a megkezdett gazdaságpolitikai irányhoz, mert a felzárkózáshoz erre van szükség.

A héten fogadta el a parlament a 2013-as költségvetést, amit a Költségvetési Tanács is véleményezett. Álláspontjuk szerint erény, hogy a hiány 3 százalék alatt marad, a bevételi oldal azonban kockázatos. A jövő évi költségvetés jó, a nyomában pedig tovább csökken Magyarország államadóssága - mondta a Kossuth Rádiónak a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György kifejtette: 2010-ben 82 százalék volt a GDP-hez mérve az államadósság szintje, ezt idén sikerült 77 százalékra csökkenteni, a következő esztendőben pedig 73 százalék lesz. Úgy véli: ha az ország a jövőben sem tér vissza az eladósítás politikájához, akkor várakozása szerint az államadósság mértéke 2018-ra 50 százalékra mérséklődhet. Az Európai Unió kétharmadában nő az államadósság, így ez egészen különleges teljesítmény az ország részéről - tette hozzá a miniszter.

A hiánycélt harmadik éve teljesítjük, erre csupán 10-11 uniós ország lesz képes jövőre, miközben ezt minden államnak be kellene tartania - fogalmazott, megjegyezve: idén sajnos zsugorodik a gazdaság, jövőre ugyanakkor már növekedést produkál, ami azért nagyon fontos, mert az eurózóna csupán 0 százalék körüli értéket jósol magának. A miniszter úgy véli: a magyar gazdasági növekedés a 2 százalékot is megközelítheti, ugyanakkor elismerte, hogy helyesen fogalmazott a Költségvetési Tanács, amikor a bevételi oldal kockázataira hívta fel a figyelmet.

Matolcsy György 2013-ban egy nagyobb mértékű beruházási és növekedési fordulatra számít, ezért elmondása szerint az év közepére előállhat egy olyan helyzet, hogy a biztonságosan, stabilan, konzervatívan és óvatosan tervezett költségvetési számokhoz képest jobb lesz a gazdaság teljesítménye. Ha módosítani kell a költségvetést, „akkor az egy jó módosítás lesz", mert a vártnál nagyobb bevételekkel számolhat a büdzsé - közölte, hozzátéve: ebben az esetben biztosan lesz pénz a pedagógusok béremelésére is.

A nemzetgazdasági miniszter szerint optimizmusra adhat okot egyebek mellett az, hogy a három legnagyobb német autóipari beruházás jövőre teljesedik ki, ami önmagában több mint egy százalék körüli növekedési többletet hozhat. Ugyancsak erős növekedési forrást idézhet elő, ha újra beindul a bankok hitelezése - említett további példát, ez ugyanakkor nem a fogyasztási hitelek terén jelentkezhet, hanem az exporthitelezésben - mutatott rá.

Kérdésre válaszolva kifejtette: az országot a túlzottdeficit-eljárás alól is kell venni, hiszen az elmúlt két és fél évben sikeres pénzügyi konszolidációt hajtott végre a kormány. Minden számunk azt mutatja, hogy a 2004 és 2010 között elkövetett - egyébként súlyos - szarvashibákon túl van az ország - hangsúlyozta.

Az intézkedések fenntarthatóságáról a G7 című műsorban úgy nyilatkozott: Nobel-díjat adna annak, aki a 2014-es költségvetés nélkül meg tudja mondani, hogy mekkora lesz a deficit két év múlva. Brüsszel szerint 2014-ben veszteséges lesz a Magyar Nemzeti Bank, ami többletköltséget jelent majd az államnak, mi azonban ezt nem fogadjuk el, szerintünk nem így lesz - jelentette ki Matolcsy György. Azzal számolunk, hogy jövőre rosszabb lesz az eurózóna helyzete, ezért szerepel összesen 500 milliárdnyi tartalék a magyar költségvetésben - mondta.

Kiemelte: ebből 100 milliárd a rendkívüli kormányzati keret, 400 milliárd pedig az Országvédelmi Alap. Ez a költségvetés nagy biztonságot ad, a védőhálóra pedig azért van szükség, hogy olcsóbban finanszírozhassuk Magyarország államadósságát - tette hozzá.

A megállapodás azért nehézkes, mert olyan gazdaságpolitikával állt helyre az ország pénzügyi biztonsága, amely a világ számos pontján ellenérzéseket váltott ki - magyarázta a miniszter, megjegyezve: nem érzelmi alapon kell megközelíteni a kérdést, ezeket az intézkedéseket nyugodtan át lehet venni, mint ahogy az a bankadó esetében meg is történt, így a nem hagyományos eszközökkel rendkívül gyorsan és sikeresen helyre lehetne tenni a költségvetések egyensúlyát. Az intézkedéseket ugyanakkor idehaza is sokan bírálták, Matolcsy György azonban örül annak, hogy „az utolsó töltényig és forintig" tartották magukat ehhez a gazdaságpolitikához. Ennek nyomán jobb erőben van az ország, és nekivághat a növekedési fordulatnak - közölte.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy a gazdasági területeken több fontos újítás is történt az elmúlt időszakban, és továbbiakra is számít. Hangsúlyozta: a 2014 és 2020 közötti időszakra várható mintegy 7-8 ezer milliárd eurós uniós forrást úgy kell felhasználni, hogy abból valóban jól fizető új munkahelyek jöjjenek létre, emellett pedig stratégiai szövetséget kell kiépíteni a magyar kormány - ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztérium - és a jegybank új vezetése között. A foglalkoztatásban a nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő esztendőben a 400 ezer új munkahely létrehozása a cél.

A minimálbérekkel kapcsolatban megjegyezte: a végleges döntés jövő héten születik meg, de céljuk, hogy a 11 nehéz helyzetben lévő ágazatnak 6 hónapon át biztosítsanak támogatást költségvetési forrásokból. Az összeget havonta kaphatják meg az érintettek, tehát nem utófinanszírozásról lesz szó, és a bérkompenzációval ellentétben itt feltételeket sem támasztanak - hangsúlyozta, hozzátéve: ha a munkáltatók és munkavállalók megállapodnak bizonyos feltételekben, akkor azt elfogadják majd.

Matolcsy György az adórendszerről elmondta: egyszerűbb megoldást szeretnének, és amint áttérünk az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó rendszerre, az egyéni adózók adóbevallása valóban ráfér majd egy söralátétre. Egyes szakértők szerint minden költségvetési gondot megoldana, ha vagyoni típusú adókat vezetne be a kormányzat. A nemzetgazdasági miniszter azonban úgy véli: ez teljes tévedés. Van ugyanakkor olyan vagyonadónk, ami másoknak nem tetszik, amit monopolhelyzetben lévő külföldi cégek fizetnek majd január elsejétől, mert úgy gondoljuk, hogy aki belföldön monopolhelyzetben van, az fizessen - magyarázta.

Ahhoz, hogy Magyarországon biztonságosan be lehessen vezetni az eurót, 100 százalékos fejlettségi szintre van szükség az Európai Unió átlagához viszonyítva - jelentette ki. Ha ezt 2025-re érjük el az jó, ha 2030-ra az is, valamikor mindenképp csatlakoznunk kell, hiszen ezt vállaltuk 2004-ben. A kreatív gazdaságpolitikai eszközökre ugyanakkor szükség van, mert csak így tudunk felzárkózni - hangsúlyozta Matolcsy György a Kossuth Rádióban.

Forrás: Kossuth Rádió