Közmédiumok, devizahitelesek

2010. október 19. kedd 08:55

Az Országgyűlés hétfőn éjjel a közmédiumokkal, valamint a devizahitelesekkel és az államháztartással foglalkozó törvényjavaslatok részletes vitájával fejezte be munkáját.

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvénymódosítás részletes vitájában Karácsony Gergely (LMP) azt javasolta, hogy a Médiatanács elnöke helyett maga a hatóság dönthessen a költségvetési kiadások átcsoportosításáról, mivel szerinte a testület vezetőjének jogosítványai már így is elég erősek.

A közmédiumok egyes vagyonának Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba helyezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájában Lendvai Ildikó (MSZP) az ellen szólt, hogy a közmédiumok esetleges "összeköltöztetése" esetén az értékesített székházakból befolyó összeg nem a tartalmi szolgáltatások javítására, vagyis nem a közszolgálati kuratóriumhoz, hanem a Médiatanács számlájára kerülne.
A kormánypárti L. Simon László válaszában azt kérdezte Lendvai Ildikótól, hogy az előző kormány alatt mire költötték a Magyar Televízió volt székházából befolyt összeget.

Cser-Palkovics András (Fidesz) előterjesztői zárszavában leszögezte, hogy a közmédiumok vagyona változatlanul a közszolgálati feladatok végrehajtását fogja szolgálni.

Az elnöklő Ujhelyi István lezárta a részletes vitát, a képviselők várhatóan a jövő héten döntenek a módosító javaslatokról.

A házszabálytól való eltérést kezdeményezte Rogán Antal (Fidesz), a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítését célzó törvényjavaslat részletes vitájában annak érdekében, hogy az Országgyűlés már a jövő héten elfogadhassa a devizahitelesek helyzetén könnyítő csomagot.

Scheiring Gábor (LMP) felszólalásában a jelenlegi 10 százalékos végrehajtói jutalék 5 százalékra csökkentését javasolta a kilakoltatottak védelme érdekében. A jobbikos Lenhardt Balázs pedig az előterjesztési díj teljes eltörlését indítványozta az egyszeri ingyenessége helyett.

Az államháztartásról szóló törvényjavaslat részletes vitájában egyedüli képviselőként felszólaló Scheiring Gábor szerint alapvető jogbiztonsági normákkal ütközik, hogy a jövő évi adótörvényeket nem 45, hanem 40 nappal a hatályba lépés előtt kell elfogadnia a parlamentnek. Hozzátette: frakciója ezért nem is tudja támogatni a gazdasági bizottság javaslatát.

Rogán Antal, a testület elnökeként elmondott zárszavában úgy fogalmazott, hogy a változtatás nem okoz alkotmányossági problémákat, ráadásul szerinte a kormány eddigi módosításai pozitív változásokat hoznak jövőre, így egyébként is indokolatlan lenne a 45 napos határidő.

(mti)