Januártól új Széchenyi-terv

Orbán Viktor szerint 1945 és 1989-1990 után 2010-ben ismét eljött az újjáépítés ideje. Újjá kell építeni a magyar gazdaságot - szögezte le.A romeltakarítás után jöhet a felelősségre vonás, majd az újjáépítés. Az elszámoltatás már folyamatban van, az újjáépítés pedig a Széchenyi-tervvel kezdődik - folytatta Orbán Viktor.

Véleménye szerint a 29 pontos akcióterv nélkül összeomlott volna a magyar költségvetés és gazdaság. Úgy véli, most már az ország pénzügyileg stabil, „biztos lábakon állunk végre". Nem tagadja, lesz még egy-két leminősítés, ám mindez csak időleges zavart okoz. Hangsúlyozta: amit a magyaroknak az elmúlt hét hónapban ki kellett állni, azt egyetlen más ország sem bírta volna elviselni. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, közbért, felemelték az áfát, felemelték a nyugdíjkorhatárt. „Innen nézve a bankadó smafu" - fogalmazott, és hozzátette: mindez indokolt, jogos és megvédendő.

A miniszterelnök elmondta, az Európai Unió októberben olyan gazdasági intézkedéseket fogad majd el, melyekkel fenntartható lesz Magyarország stabilitása az IMF segítsége nélkül is. Úgy fogalmazott, a kapitalizmus válságba került a világban, és az európaiakat meg fogja ez gyötörni. A nyugati civilizáció nem tudja fenntartani a termeléseit, jelentősen vissza fog lépni. Ettől mi elszoktunk, de alkalmazkodni kell, és fájdalmas változások is lesznek - mondta el. Úgy vélte, a kapitalizmus azért került válságba, mert a spekulációnak adott túl nagy teret a termeléssel szemben. A magyar gazdaságnak nincs esélye a növekedésre, ha nem áll át a termelő kapitalizmusra.

Az új Széchenyi-terv a magyar gazdaság újjáépítésének az alapja, de többre vállalkozik, mint az elődje - mondta a miniszterelnök. A korábbi terv a gazdaságnak csupán lendületet adott, míg a mostaninak a fő feladata az újjáépítés - mutatott rá a politikus. Orbán kijelentette, hogy hazánk a parlagon maradt tehetségek világa kezd lenni, ami lényegesen rontja a versenyelőnyünket. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányzati rendszerben is érvényesülnie kell a magyar gondolkodásmódnak úgy, hogy az kisebb és hatékonyabb legyen. A kormánynak az ország intelligenciájában is az élen kell járnia - tette hozzá. „Mindent rosszabbul csinálunk, mint az uniós országok, miközben a szellemi teljesítményünkkel dicsekszünk." Nekünk kell létrehozni Európa legmodernebb és legversenyképesebb igazgatási rendszerét - hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán kijelentette, hogy Európa legátláthatóbb költségvetését is meg kell teremteni.

Meghirdetünk egy tervet és konzultációra bocsátjuk, és azt várjuk a vállalkozóktól, hogy javítsák a vitára bocsátott dokumentumot - hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. A rendelkezésre álló 1000 milliárd forintot minél értelmesebben kell elkölteni - tette hozzá. A Széchenyi-terv legfőbb filozófiája, hogy helyet ad a magyar reménynek - mondta a miniszterelnök.

Temetni és újjászületni jöttünk ma össze, temetjük az Új Magyarország fejlesztési tervet és ünnepeljük az új Széchenyi-tervet - mondta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Elkészült egy 200 oldalas vitairat az új tervről, amelyről gazdasági konzultációs sorozatot kezdünk - tette hozzá. Matolcsy kijelentette: a korábbi terv értéke az volt, hogy a gazdaságfejlesztés mellett ott voltak a megfelelő források.

Szükségünk van egy új Széchenyi-tervre, mivel a korábbi évek fejlesztési programja nem működött - tette hozzá. Matolcsy szerint nem sikerült elég tőkét vonzani az uniós forrásokkal. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy 2007-től 5000 milliárd forintból 9 ezer munkahely jött létre, a pénzek döntő többsége közintézményekhez került, míg a korábbi Széchenyi-tervnél másfél év alatt több mint 30 ezer munkahely jött létre.

A program a tervek szerint 2011. január 15-én indul és 7 kiemelt programot tartalmaz. Matolcsy leszögezte: Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet. Az új Széchenyi-tervben az egészségipart, a zöldgazdaság-fejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány-, innováció-növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg a kormány kitörési pontként - mondta Matolcsy.

A kormány új értékelési rendszert akar létrehozni - mondta el Fellegi Tamás a rendezvényen, s hozzátette: a középpontban az áll, hogy gyorsan és hatékonyan kell eljuttatni a forrásokat a kis- és középvállalkozásokhoz, hiszen csak így lehet majd munkahelyeket teremteni. Véleménye szerint óriási lemaradásban vagyunk a forráslehívások terén is, hiszen a rendelkezésünkre bocsátott 22 egységből mindössze egyet hívtunk le. Ez jelentős forráskieséshez vezetett. A kiosztott pénzek felosztása során a kis- és középvállalkozások mindössze 10 százalékban részesülnek, míg az államigazgatás és a nonprofit szféra 65 százalékban. Fellegi elmondta: céljuk, hogy a kis- és középvállalkozásokat legalább 50 százalékos szintre hozzák fel.

Forrás: mti/MNO