EU-elnökség: csak nemzeti egyetértéssel

A külügyminiszter vitaindító beszédében úgy fogalmazott: az elnökség egyszerre jelent Magyarország számára nagy kihívást, egyben lehetőséget, hogy a magyar embereket közelebb hozza az európai integráció legfontosabb ügyeihez. Kiemelte: az EU-elnökséget párbeszéden alapuló felkészülésnek kell megelőznie.

Martonyi János a magyar elnökség legfontosabb irányelvei között említette a gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás bővítését, valamint a roma populáció integrációját, amely, mint fogalmazott, tagállami feladat, de megvalósításához összeurópai stratégia és források szükségesek.

Elmondta, hogy a magyar elnökség programjában - amelynek elkészítése befejezéséhez közeledik, a magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben fog arról beszámolni - hangsúlyos szerepet kap a közép-európai együttműködés és gondolat erősítésére. Utalt rá, hogy a magyart a lengyel elnökség követi 2011 második félévében.

A tárcavezető arról is beszélt: Magyarország az Európának nagy gondot okozó demográfiai hanyatlás és idősödés, illetve a családpolitika kérdésével is foglalkozni kíván soros elnöksége alatt. Elmondta, európai, egyben magyar cél a foglalkoztatás növelése, a képzettség javítása, a kutatásra és fejlesztésre fordított források növelése, a mély- és gyermekszegénység csökkentése.

Kifejtette, hogy a magyar elnökség kiemelten fog foglalkozni az európai integrációs politikák erősítésével, így az élelmiszerellátás, az energiapolitika, valamint az ivóvízforrások megőrzése terén. Mint mondta, a közös mezőgazdasági politika megőrzése a cél, külön hangsúly helyeződik majd az energiabiztonságra, és Duna-régió átfogó fejlesztési stratégiáját is el fogják fogadni.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta: a magyar EU-elnökség során mintegy 57 témában, úgynevezett dossziéban - egyebek között a belső piac, az ipar, a kutatás-fejlesztés kérdéseiben - kell előrehaladást elérni. Hangsúlyozta, hogy a közös cél - Magyarország törekvése is - Európa globális versenyképességének erősítése. Azt mondta, a magyar kormány támogat minden olyan lépést, amely erősíti Európát, növeli versenyképességét, hogy túlléphessen a 2008-ban kezdődött krízisen.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kiemelte: a cigány közösségek ügyével való foglalkozás a franciaországi kitoloncolások következtében immár megkerülhetetlen Európában, lehetőség kínálkozik egy európai keretstratégia kialakításához. A romák ügye egyszerre európai és nemzeti ügy - mondta, és hozzátette: a magyar kormány ezt elsődlegesen nem etnikai kérdésként kezeli, hanem a mélyszegénység egy speciális formájának tekinti, nem elhallgatva az etnikai vonatkozásokat. Kifejtette, hogy a magyar elnökség feladata lesz összegyűjteni és felkínálni Európának a jó gyakorlatokat egy integrált megközelítés jegyében, amelyben egyszerre foglalkoznak a munkahelyteremtéssel, az oktatással, a lakhatási körülmények javításával és az egészségi helyzet fejlesztésével.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az Európai Unió 2013 utáni közös agrárpolitikája kapcsán hangsúlyozta: Magyarország a megfelelő forrásokkal ellátott közös szakpolitika működtetését támogatja hangsúlyos vidékfejlesztési politikával. Azt mondta, a mezőgazdaságnak a minőségi és biztonságos élelmiszerellátás mellett fontos környezeti, társadalmi és foglalkoztatási feladatokat is el kell látnia.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az európai közlekedéspolitika, a közlekedési infrastruktúra finanszírozása szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a transzeurópai közlekedési hálózat meghatározását és annak finanszírozására tett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az erős kohéziós politikában érdekelt, ezért nem támogatja az egyes ágazati politikáknak a kohéziós politika rovására történő erősítését.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára a magyar elnökség legfontosabb prioritásai között említette a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésének célját. Azt mondta, a magyar kezdeményezések a civil kezdeményezések felkarolását célozzák. Ugyancsak fontosnak mondta e tekintetben az épített és tájképi környezet megőrzését.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy a szaktárca és az önálló belügyi szervek a magyarországi EU-elnökséghez kapcsolódóan több mint harminc szakértői rendezvényt készítenek elő, ezek jelentős részét takarékossági okból a tárca Roosevelt téri központi épületében fogják megrendezni. Az EU-elnökség kapcsán a magyar irányelvek között említette a szervezett bűnözés elleni harc magas szinten tartását, az előrelépést a közös európai menekültügyi rendszer terén, és a vízuminformációs rendszer működésének megkezdésében, valamint közölte: a számítógépes bűnözés elleni harcról is konferenciát tartanak majd.

(mti)