EU-elnökség, becsületes bróker módjára

A sikeres EU-elnökség nem a nemzeti érdekérvényesítés közvetlen csatornája - állapította meg Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója A magyar elnökség jelentősége, prioritásai - az EU elnökségi gyakorlatába helyezve címmel tartott konferencián.

Magyarország 2011 első felében tölti be az EU soros elnöki tisztét.

Inotai András rámutatott: az EU-elnökséget adó országnak a "becsületes bróker" szerepében mind a 27 tagállam érdekeit figyelembe kell vennie. Hozzátette: Magyarország "bevihet" magyar érdekeket elnökségébe, de "az európai kompromisszumkultúrával" összhangban azokon a területeken, amelyeket az EU legfontosabb feladataiként határoz meg.

A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta: ha a magyar elnökség sikeres lesz, ez mindenhol javítja a magyar országképet. Elmondta, hogy bizonyos kérdések a mostani, belga elnökségből törvényszerűen áthúzódnak a magyar elnökségi időszakra, és azokat nem biztos, hogy le lehet zárni. Az új elemek között említette, hogy új szakaszába lép az európai és világgazdasági válság, a válságkezelés költségeinek kezelése kerül napirendre.

Inotai András arról is szólt, hogy az elmúlt évek gazdasági válsága "óriási mélyítési kényszert" gyakorol az európai integrációra, de még a legsikeresebben megvalósuló gazdasági kormányzás is csak tüneti kezelésre képes. A gazdasági kormányzás nem oldhat meg olyan problémákat, mint például azt, hogy az eurózóna nem optimális valutaunió, mivel eltérő fejlettségű országok alkotják, vagy hogy a tagállamok ragaszkodnak a fiskális politika megtartásához - mondta.

A válságkezelés költségei megnövelték az államadósságot az egyes országokban, de ha ezt új munkahelyek teremtésére és a versenyképesség növelésére fordítják, akkor ez megtérülő befektetés. Azonban a felhalmozott adósságot egyetlen jelenlegi uniós terv sem képes belátható időn belül csökkenteni - tette hozzá.

Somai Miklós, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az EU közös költségvetésének jövőjéről többi között elmondta, hogy a 2013 utáni költségvetést összességében a takarékosság szándéka határozza meg, miközben az uniónak új kihívásokkal kell szembenéznie, például a globalizációval vagy a klímaváltozással. Mindehhez szerkezetmódosításra van szükség - tette hozzá -, de újabb összegeket csak a közös agrárpolitikából lehet nyerni.

Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a sikeres uniós elnökség sokat segíthet a magyar külkereskedelemnek.

Az Európai Unió 2009-ben indított keleti partnerség programjának alakításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az orosz relációt, csak komplex szemlélet működik; a magyar EU-elnökség alatt remélhetőleg ilyen megközelítés érvényesül majd - mondta Ludvig Zsuzsa, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a keleti partnerek (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország) heterogén csoportot alkotnak, ebből több probléma adódik. Mindazonáltal a keleti partnerség rugalmas keretrendszert biztosít azoknak az országoknak, amelyek tovább szeretnének lépni az EU irányába, és azoknak is, amelyek inkább fékeznek. A leghatározottabb EU-közeledési törekvéseket Ukrajna, Moldova és Grúzia mutatja, a program ezeket az országokat elégíti ki legkevésbé, míg Fehéroroszország, Azerbajdzsán és Örményország visszafogottabban közelít az EU-hoz, számukra a keleti partnerség nem jelent döntési helyzetet, az orosz erőközpontból is profitálni akarnak.

Bernek Ágnes, a Zsigmond Király Főiskola gazdaság és vezetéstudományi intézetének tanára arról tartott előadást, hogy a jelenlegi orosz geopolitika egyértelműen úgy tekint az EU keleti partnereire, mint az orosz birodalom részére. Moszkva fellép a világ egypólusosságával szemben, vissza akarja adni Eurázsia jelentőségét.

Az EU Duna-stratégiája csak akkor lehet sikeres, ha a folyó mentén élő emberek képesek vele azonosulni - mondta Koller Boglárka, a Zsigmond Király Főiskola nemzetközi és politikai tanulmányok intézetének főiskolai docense.

Bár a dunai identitás kitalált fogalom, emiatt nem kell lebecsülni, mert a történelemben is több identitást előbb kitaláltak, és csak később kaptak tartalmat - mutatott rá. Megemlítette azt is, hogy a stratégiával összefüggésben még sok a nyitott kérdés, nem lehet tudni például, hogy a megvalósításakor a környezetvédelmi vagy az üzleti szempontok kapnak majd nagyobb hangsúlyt.

Fleischer Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az összesen 14 országot felölelő Duna-stratégiát a "vágyak gyűjtőhelyének" nevezte, mivel szerinte más-más ígéretet hordoz az érintett államoknak: Németországnak és Ausztriának pozíciója megerősítését, Magyarországnak vezető szerepet az együttműködésben, Szerbiának és Horvátországnak uniós csatlakozást, Romániának és Bulgáriának pedig infrastrukturális fejlesztéseket.

(mti)