Dolgozni is kell majd a segélyért?

A polgármesterek kezdeményezése alapján jelenleg kidolgozás alatt van az „Út a munkához" program, amely tartalmazza többek között a segélyezési rendszer átalakítását is - mutatott rá Forgó Györgyné a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára az MTI érdeklődésére.

Ennek lényege, hogy a felkínált munkaalkalmak lehetőséget biztosítsanak a segélyezettek munkavállalási hajlandóságának folyamatos nyomon követésére.

A munkanélküliek járadékából, segélyéből kikerülők részére legalább 15 napos közhasznú munkavégzést ajánlanának fel, a már segélyben részesülőknek pedig havonta legalább 5 napnyi munkát.

A munkalehetőséget a munkaügyi központok és az önkormányzatok közösen szerveznék és finanszíroznák. A rendszeres szociális segély és a közcélú munka 2000 májusában váltotta fel a jövedelempótló támogatást. A jövedelempótló támogatást korábban úgy kaphatták meg a munkanélküliek járadékára már nem jogosult személyek, hogy azért nem kellett közmunkát végezniük.

A változás lényege 2000-ben az volt, hogy a támogatást, azaz a rendszeres szociális segélyt csak azok vehették igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzést legalább 1 hónapnyi közfoglalkoztatatással lehet teljesíteni. A közfoglalkoztatás lehet közcélú munka, közmunka, valamint közhasznú munka. Mind a három forma többletjövedelmet nyújt a munkára vállalkozó segélyezett személynek. A tárca szakállamtitkára elmondta, hogy az egy hónapos munkavégzési kötelezettség jelenleg is fennáll.

Azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol nem tudnak ilyen munkát szervezni - vagy a segélyezett orvosi papírral bizonyítja, hogy nem tud a munkában részt venni - ezekben az esetekben a rendszeres szociális segélyt a közcélú munka nélkül is folyósítja részükre a település jegyzője. Ha az önkormányzat munkát tud biztosítani, akkor ezen időtartam alatt a segély szünetel.

(mti)