Bajnai minisztere furcsákat mond Orbánékról

A volt Bajnai-kabinet külügyminisztere reményét fejezte ki: a kormányzat képes lesz úgy ellátni az EU-elnökséget, hogy az EU lesz hatással Magyarországra és nem fordítva.

"Kíváncsian várom, hogy a vezető magyar politikusok képesek lesznek-e európaiul beszélni, mert az a nyelvezet, amelyet az új kormány pedzeget, amelyen az első megszólalásai elhangoztak, nem biztos, hogy Brüsszelben érthetőek" - mondta, utalva a szabadságharcról, a szuverenitásról és a nemzetközi tőke megadóztatásáról szóló nyilatkozatokra. Ha ezek szerinte érthetők Brüsszelben, "az még nagyobb baj, mert szembemegy bizonyos ottani normákkal" - tette hozzá a CEU EU-bővítési központ igazgatója.

Balázs Péter előzőleg a tanácskozáson is kifejtette: nemcsak magyar problémáról van szó, több ország belpolitikai nyelvezetét ugyanis alapvetően nem érzik Brüsszelben. Silvio Berlusconi olasz kormányfőre utalva azt mondta, "Brüsszelben abszolút nem értették azt a politikai nyelvezetet, amely otthon nagyon jól sült el".

A magyar EU-elnökség esélyeit latolgatva kifejtette: szerencsésebb lett volna, ha a kormányzati struktúrát az EU miniszteri tanácsi szerkezetéhez igazítják és minden posztra nagy nemzetközi gyakorlattal rendelkező személyt állítottak volna.

"Látszik, hogy az EU-elnökség abszolút nem volt szempont a kormány szervezeti és személyi kialakításánál" - mondta. A külügyi, belügyi és igazságügyi tárca esetében Balázs Péter nem fél attól, hogy egy váratlan problémát ne tudnának jól kézbe fogni, mert megvan hozzá a tudás és a tapasztalat. "A gazdasági vonalon viszont komolyan tartok attól, hogy egy váratlan ügy esetén, ilyen szervezeti háttérrel, ennyire kialakulatlan kormányzati struktúrában, ahol még nem is rázódtak össze a szuperminisztériumok belülről, gondok lehetnek" - fogalmazott.

Balázs Péter elmondta, hogy az EU-elnökség Magyarország számára nagy kihívást fog jelenteni. A nehéz feladatok közé sorolta az európai pénzügyi fegyelem erősítését, "hiszen még a kormány maga is barátkozik az uniós követelményekkel, nem könnyen adta be a derekát a költségvetési hiánycél fegyelmezett betartása tekintetében".

Kifejtette, az EU-elnökség még egy régi EU-tagállam gyakorlott minisztériumainak erejét is próbára teszi. Németországot példaként említve elmondta: nagykövetként közelről látta, hogy még egy jól szervezett, jól finanszírozott országnak is nagyon kell koncentrálnia az EU-elnökségre, "gyakorlatilag mindent félretesznek arra a hat hónapra". A több évtizedes tapasztalat szerinte azt mutatja: azok az országok, amelyek komolyan veszik az EU-elnökséget, nem vágnak semmilyen nagy hazai feladatba, sőt, a miniszterek átadják a hazai kormányzást a helyetteseknek, hogy ők az EU-t kormányozhassák fél évig. Kifejtette: teljesen egyértelmű, hogy ezt Magyarországon is így kellene kezelni.

Megítélése szerint az EU-elnökség után lehet "belpolitizálni", újabb személyeket helyzetbe hozni és kormányzati pozícióba emelni, de bizonyos váltásokat, amelyek a kormány napirendjén szerepelnek, az EU-elnökség után kellett volna végrehajtani.

(mti)