"Azt hitték, a piac erkölcsös"

A mögöttünk hagyott 100 nap sűrűre sikerült - mondta Orbán a Professzorok Batthyány Köre keddi rendezvényén a budapesti Szent Imre gimnáziumban. Idén, 2010 nyarán a leginkább közömbösek is érezték, hogy valami megváltozott, és más lett a politika, nagy dolgok vannak készülőben - tette hozzá.

„Nagy történelmi régiók veszítettek szédítő sebességgel egykori befolyásukból, míg keleten és délen hasonló tempóval törnek föl mások." A politikus szerint ezt el lehet intézni azzal, hogy a nyugatot pénzügyi válság rázta meg, de a miniszterelnök úgy látja, ennél sokkal többről van szó. Sokak szerint a Lehman Brothers összeomlásával kezdődött a válság, de a miniszterelnök úgy véli, az utópia beleütközött a valóságba. „Úgy tartották, a piac mindenható, úgy tartották, értékteremtés és munka nélkül lehet gyarapodni, úgy tartották, valódi értékek alapjai nélkül is lehet gazdaságot építeni" - mutatott rá. Azt gondolták, hogy a piac erkölcsös is, és nincs szükség államra - tette hozzá.

A nagy politikai utópiák után mindig nehéz volt a talpra állás, volt, hogy nemzedékek élete ment rá - utalt többek között a második világháborút követő időkre. Orbán szerint a válságok mind különböznek egymástól, de van néhány fontos párhuzam is közöttük. A válságot követő első száz nap például elegendő arra, hogy egy törvényalkotási folyamat megteremtse egy új rendszer alapjait. A kormányfő értékelése szerint nyolc év keserűségével szembenézve leszámoltunk az utóbbi évek „hazudtunk reggel, délben meg este" politikájával.

Felidézte: e száz nap elején a gazdaság a szakadék szélén volt, és iszonyatos számokat láttunk a munkanélküliség és az államadósság terén. Emlékeztetett: 1990-től 2002-ig élt egy közmegegyezés, hogy nem üzemeltetjük hitelből az ország működését, ezt követően viszont megtörtént az ország brutális eladósításának bűne. Jövőre - mint mondta - például 2858 milliárdot kell majd visszafizetnünk, ami több, mint amiből az egészségügyet, a nyugdíjrendszert és az oktatást működtetni lehet, „ezt örököltük száz napja" - fogalmazott. A miniszterelnök által értékelt időszak kezdetére - úgy látja - a magyar államiság a szétesés határára esett. De „nem volt időnk nézelődni, feltűrtük az ingujjunkat és munkához láttunk. Rombolni persze mindig könnyebb" - utalt többek között az őszödi beszédet követő nehéz hetek időszakára. Ez a száz nap - Orbán szerint - arra volt elég, hogy „a káosz és szétesés után erős és magabiztos ország alapjait rakjuk le".

Ez a 100 nap a megújuló Magyarország első 100 napja is - emelte ki. Az elmúlt 100 nap alatt már 55 törvényt fogadott el a parlament, 4 évvel ezelőtt csak 19-et. „A kétharmados forradalom nem kímélte a tabukat sem" - folytatta Orbán. Először megemlítette azt a tabut, mely szerint a politikai osztály érinthetetlen. Véleménye szerint mindez nem igaz, éppen ezért csökkentették a politikusok számát a felére. A második ledöntött tabu az állami vezetők fizetésének kérdése volt, korlátozták ugyanis és „megszüntették az erkölcstelen végkielégítések kifizetését". A harmadik tabu a határon túli magyarság kérdése volt.

A kormány csökkentette a társasági adót, minden korábbinál alacsonyabb szja-t vezet be, eltörölt tíz adófajtát, és negyven százalékkal csökkentette a vállalkozások számára szükséges engedélyek számát - sorolta a miniszterelnök. A további, a vállalkozókat segítő intézkedések között említette a Széchenyi-kártya kibővítését, az új Széchenyi-tervet, a magyar vállalkozások könnyebb részvételét a közbeszerzésekben, valamint a körbetartozások felszámolása érdekében hozott döntéseket. Mint mondta, félmillió, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban dolgozó ember életét könnyítette meg a kormány az alkalmi munkavállalás egyszerűsítésével és ésszerűsítésével. A gazdák számára az új kistermelői rendelettel a könnyebb értékesítést tették lehetővé, de az ő érdeküket szolgálja a másodlagos élelmiszer-biztonsági vizsgálat bevezetése, továbbá a termőföldet védő új szabályozás. Utóbbi kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy amennyiben Brüsszel nem támogatná a földmoratórium meghosszabbítását, a „spekulánsok akkor sem fognak Magyarországon földet venni".

Az előző kormány valótlan számokon nyugvó költségvetése miatt kellemetlen intézkedéseket is kellett hozni, melyek senkinek sem estek jól - fogalmazott a miniszterelnök. Ezek közé sorolta a bankadót. Orbán kijelentette, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a nemzeti önrendelkezés mellett.

A szociális intézkedések között sorolta fel a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a jelzáloggal terhelt devizahitelezés megtiltását, a nehéz helyzetű emberek érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatásának helyreállítását, az adományozás adómentessé tételét. Orbán a fontos intézkedések között említette a gázár- és távhőtámogatás meghosszabbítását és a hatósági ár bevezetését. Kiemelte az adórendszeren kívüli jövedelem létrehozását.

A rendszerváltoztatást követően, 2011-ben sor kerülhet az új alkotmány megalkotására és elfogadására. A miniszterelnök kijelentette: a demokratikus intézmények helyreállítására olyan döntés született, amelyet máshol nem említenek meg. Nem volt elnöke és elnökhelyettese az Állami Számvevőszéknek, és így nem volt a közpénzek mozgásának felügyelete, nem volt felügyelete a közmédiumoknak - tette hozzá. Ezeket az intézményeket működésbe kellett hozni, és itt érte a legtöbb támadás a kormányzatot - emlékeztetett Orbán. A politikus arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy kártérítést fizettek a korábbi korszak jogsértései miatt áldozattá vált személyeknek. Orbán hangsúlyozta, hogy itt elsősorban a 2006. október 23-i karhatalmi támadás áldozatairól van szó. Az akkori karhatalmi akció felelőseit meg kell nevezni, és amíg nem derítjük föl, hogy mi történt az '56-os forradalom évfordulóján, addig demokráciáról beszélni „smafu".

A miniszterelnök felidézte: megszüntettük azt a gyakorlatot, hogy a kormány a bűnözők oldalán áll, és nem az áldozatokén. Korábban a hatalom is mindig talált valamilyen mentséget a bűnözők oldalán, míg most mi a törvénytisztelők oldalára álltunk - tette hozzá. „Bevezettük a három csapás törvényt, szigorúbban büntetjük a rendőrök és a pedagógusok elleni cselekményeket, szigorítottuk a magánlaksértés bűncselekményét." Az igazságszolgáltatás gyorsítása érdekében a bírósági titkárok is eljárhatnak, rövidül az ítélkezési idő, és létrehoztuk a Terrorelhárítási Központot - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az egészségügy kapcsán a miniszterelnök kijelentette, hogy itthon akarják tartani az orvosokat, ami sokkal nehezebb, mint sokan képzelik. Ha a fiatal orvosok elmennek, és az első gyermekük külföldön születik meg, nagyon nehéz lesz a visszacsábítás, ennek megfékezésére idén 250-nel több fiatal szakorvos állhat munkába itthon, mint korábban - mutatott rá Orbán.

Száz nap arra volt elég, hogy lerakjuk annak az országnak az alapjait, amelynek a megteremtésére felhatalmazást kaptunk - fűzte hozzá. A kormányfő bejelentette: a nemzeti konzultáció folyamata a választás után sem zárul le, nem csak négyévente kell találkozni a választókkal, „élő, valódi együttműködést akarunk az emberekkel" - szögezte le, hozzátéve: hisz a hétköznapi bölcsesség erejében. Ezt követően rávilágított, hogy az agráriumból élők, a nyugdíjasok, a vállalkozók és a kismamák is megértik, hogy mindazon változás, ami most történik, értük van. A munkát épp csak elkezdtük, leütöttük az első útjelző táblát - mondta, hozzátéve: mindenki személyes hozzájárulásával épül fel Magyarország.

mno/EQM