Az elkövetők bocsánatot kérhetnek

Magyarországon ilyen program még nem zajlott büntetés-végrehajtási intézetben, ez az első lehetőség, hogy a gyakorlatban vizsgálják meg, hogyan érvényesülnek a nemzetközi kutatás tapasztalatai - mondta Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport ügyvezetője.

Barabás Tünde, a szakmai irányítást végző Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) osztályvezetője kifejtette: jellemzően nagyobb figyelem fordul az elkövetők felé, miközben a sértettek lelkileg nagyon rossz állapotba kerülhetnek. Az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi kutatások szerint van bennük igény a jóvátétel iránt, és arra is, hogy választ kapjanak a kérdéseikre, vagy megnyugvást keressenek; ez a projekt erre kínál jó lehetőséget - tette hozzá.

A szakemberek elmondták: a balassagyarmati börtönben és a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében folytatott kérdőíves felmérések szerint az elkövetőkben nem elsődleges a megbánás érzése, és vannak, akik félnek attól, hogy a szabadulásuk után találkoznak a sértettel.

Kulcsfontosságúnak nevezték, hogy a fogvatartottak szembesüljenek az általuk elkövetett bűncselekmény súlyával, ezzel is segítve visszatérésüket a társadalomba, és megelőzve újabb bűncselekmény elkövetését.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben jelenleg is tart a Marian Liebmann által vezetett háromnapos képzés, az angol mediátor a büntetés-végrehajtási állomány alkalmazottjait és a fogvatartottakat egyaránt felkészíti a programra. Az elítéltek és az esetenként nehezen felkutatható sértettek, családtagok találkozása pszichológus, illetve a Foresee kutatójának részvételével zajlik a börtönben. Ezeket mindvégig dokumentálják, és 2012-ben zárókonferencián hozzák nyilvánosságra a tapasztalatokat.

A kriminológusok hangsúlyozták: a program mindenkinek jó lehetőség, de alapvető feltétele az önkéntesség.

A Foresee Kutatócsoport és az OKRI újabb uniós pályázatot ad be, hogy a balassagyarmati után újabb négy magyarországi börtön vehessen részt a programban.

(mti)