Állítólag nem volt pénz az azonosítókra

A tábornok elmondta: annak idején a katonai ügyészség vizsgálta, hogy miért nem viseltek azonosító jelvényt a rendőrök.

"Erre azt a választ kaptam, hogy nem volt rá fedezet: intézkedés, törvény volt rá, de nem volt rá fedezet. Az események után viszont volt rá pénz és azonnal beszerezték az azonosítókat" - mondta.

Gaudi-Nagy Tamás (jobbik), az albizottság elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a parancsnokoknak kötelességük lett volna számon kérni az azonosítókat.

Az azonosítókkal kapcsolatban Hegedűs Antal dandártábornok, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője egy kérdésre válaszolva kifejtette, az intézkedő rendőrnek kell azonosítót viselnie, de ennek hiánya - mint mondta - a rendőri egység napi tevékenységére nem, a jogkövető magatartásra azonban hatással volt. Arra, hogy van-e következménye, ha nem viselik az azonosítót, azt válaszolta, "van, de nem feltétlenül büntetőjogi", és ezt azzal indokolta, hogy úgy véli, "nem minden mulasztás, nem minden hiba kell, hogy büntetőjogi következményeket vonjon maga után".

Gulyás Gergely (Fidesz), a bizottság elnöke arra volt kíváncsi, hogy a feltárt adatok szerint a büntetés-végrehajtási intézetekben sor került-e az előállítottak bántalmazására, akár a befogadást megelőzően, akár az után.

Hegedűs Antal elmondta: a 2006 őszén történt eseményekkel kapcsolatban 27 büntetőeljárás volt folyamatban a katonai ügyészségen 2006. október 20-tól 2007 júliusáig, mivel - mint mondta - a feljelentések is "hosszabb időn keresztül érkeztek".

A büntetőeljárások közül nyolc ügy feljelentésre indult, tizenegy a nyomozó ügyészség jelzése alapján, kettő a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának kezdeményezésre és hat a katonai ügyészség saját kezdeményezésére. Jelezte: a 27 ügyből 20 első fokon jogerőre emelkedett, másodfokon pedig hét.

A büntetés-végrehajtási intézményekben történt bántalmazásokkal kapcsolatban elmondta: nyolc ügyben tíz embert gyanúsítottak meg, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással. A nyomozások közül kettőt azért zártak le, mert megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, 13 esetben pedig azért, mert nem volt bizonyítható a bűncselekmény elkövetése. Ez azt jelenti - tette hozzá - hogy lehet, hogy megtörtént a bántalmazás, de az ügyészség nem tudott erről bizonyosságot szerezni, így meg kellett szüntetni ezeket a nyomozásokat.

A büntetés-végrehajtási intézetekben a tüntetők befogadásakor történteket rögzítő videofelvételekről azt mondta, azokat általában 5-8 napon belül letörölték és újra felhasználták a kazettákat, mire az ügyészség helyszíni szemle keretében megkísérelte azokat megvizsgálni.

Arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben megvizsgált kamerafelvételeken van-e nyoma konkrét bántalmazásnak, azt mondta, ilyet nem lehet azokon látni, térdepeltetés és homlokkal az ajtónak várakozás látszik a felvételen.

Wittner Mária (Fidesz) kérdésére, hogy elrendelhették volna-e a kamerafelvételek elraktározását, azt mondta, a katonai ügyészség - hasonlóan a többi nyomozóhatósághoz - konkrét, hozzá beérkezett feljelentések alapján dolgozik.

Az első jelzés, ami hozzánk érkezett, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokától jött, aki állásfoglalás végett október 20-a táján keresett meg minket. Ez volt az első eset, amikor hozzánk olyan adat érkezett, ami esetleges büntetőeljárást alapozott meg - jelentette ki. Hozzátette: amíg nem érkezik hozzájuk ilyen megkeresés, addig ennek (a kazetták elraktározásának) elrendelésére nincs alapjuk.

Révész Máriusz (Fidesz) felvetette, hogy javasolja a bizottság, hogy változtassák meg a szabályokat a felvételek tárolási idejére. Hegedűs Antal szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának levélben már jelezték, hogy az, hogy rövid ideig őrzik a felvételeket, nehezíti a jövőbeli büntetőeljárások tisztázását. A büntetés-végrehajtás válasza az volt, hogy anyagi okok miatt ezt nem tudják megoldani - tette hozzá.

Gulyás Gergely azzal kapcsolatban, hogy Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánnyal szemben feljelentés érkezett, ami miatt büntetőeljárás is indult elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt, ám ezt megszüntették, mert nem volt megállapítható, hogy a tábornok elkövette a bűncselekményt, arra volt kíváncsi, meggyanúsították-e a tábornokot. Hegedűs Antal közölte: nem gyanúsították meg Gergényit, és tanúként sem hallgatták ki.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is rendszeresen jelen van az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

(mti)