A családok és a vállalkozók jól járnak

Matolcsy György szerint ez a "talpra állás" költségvetése

Matolcsy György gazdasági miniszter a "talpra állás költségvetésének" nevezte a szombaton benyújtott törvénytervezetet, amely szerinte főleg a családoknak és a vállakozásoknak kedvez. A közszférában ugyanakkor a miniszter szerint "példát kell mutatni arra, hogy hatékonyan átalakítja magát", ezért leépítéseket és átszervezést terveznek. A költségeket 5 százalékkal tervezi csökkenteni a kormány, és nem javasolnak nominál béremelést. Matolcsy szerint ez azt jelenti, hogy a közszférában 25-30 ezerrel csökken a jelenleg 690 ezer fős létszám.

A létszámleépítés mellett a költségeket is csökkentik 5 százalékkal. 5 százalékos leépítés lesz a kormányzati szférában, míg a háttérintézményeknél 10 százalékkal karcsúsítanak. Matolcsy szerint egyébként is van egy természetes létszámcsökkenés a közszférában, és hozzátette, arra számítanak, hogy a munka nélkül maradó embereket magáncégek foglalkoztatni fogják. A miniszter példaként említette lefaragásokra az ITD Hungary nevű állami céget, amely most az általa vezetett tárcához kerül, és ennek során leépítéseket fognak ott végrehajtani.

Matolcsy a tájékoztatón egy söralátétre kötött pendrive-ot mutatott be. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor kormányfő korábbi ígérete szerint az új adóbevallás annyira egyszerű lesz, hogy elfér egy söralátéten, a pendrive pedig magát a költségvetési tervezetet tartalmazta. (Korábban egy bőrtáskában vitték a tervezetet a parlamentbe, de ezt most elárverezik az iszapkárosultak javára.)

Matolcsy tájékoztatójában a legnagyobb újdonság a létszámcsökkenésről szóló konkrétumok volt, a többi részlet nagyjából megfelel a korábbi nyilatkozatoknak. A költségvetés sarokszámai szerint az Európai Unió által figyelt úgynevezett eredményszemléletű hiány 2,94 százalék lesz 2011-ben, míg a pénzforgalmú hiány, amely csak az adott évi számlákat veszi figyelembe, 2,8 százalék. A Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben ez utóbbi hiánycélt vállalta Magyarország, így ennek a feltételnek is megfelel.

Ennek azért nagy a jelentősége, mert ha a kormánynak sikerül ezt tartania, akkor először fordul elő, hogy az EU által megkövetelt 3 százalék alá kerül a hiány. Ez az eurócsatlakozásnak is az egyik legfontosabb feltétele.

A harmadik sarokszámot az úgynevezett elsődleges egyenleg jelenti, amely a költségvetés kamatfizetés nélküli mérlegét jelenti. Matolcsy György azt mondta, hogy 0,8-0,9 százalékos többlete lesz a költségvetésnek a kamatfizetést nem számolva. Az adósság kamatkiadásai 1055 milliárd forintot tesznek ki, de a többlet miatt a végső hiány ennél kevesebb, 834 milliárd forint lesz - a tervek szerint.

A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a költségvetés tervezésekor 3 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, amit "ambíciózus, de reális" célnak nevezett. Az infláció mértékét 3,5 százalékos éves ütemmel kalkulálták be a minisztérium szakemberei. A miniszter hozzátette, hogy csökkenő államadósságot hoz a jövő évi költségvetés. Az IMF korábban jelezte, szerinte a 3 százalékos GDP-növekedés túl optimista.

Nyugdíjcél: tízből kilenc visszatérő

Matolcsy György szerinte 20 év legjelentősebb adócsökkentése van az új költségvetésben, ennek két legfontosabb forrása az arányos, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, és a 10 százalékosra csökkenő társasági adó. "Ha összeadják az adócsökkentések hatását, 450-500 milliárd forint körüli teljes adócsökkentés. Ez nagyon komoly, ilyen az elmúlt 20 évben nem volt" - mondta Matolcsy.

A befizetett járulékok nem fedezik Magyarország egészségügyi állami kiadásait és nyugdíj jellegű állami kiadásait, ezért az egészségügyi és a nyugdíjkasszát 2011-ben is jelentős hiánnyal tervezték be a költségvetésbe. Az egészségügyi kasszából hiányzó 725 milliárd forintot a költségvetés "nullára hozza" - mondta Matolcsy.

Az évente 3000 milliárd forintot kifizető nyugdíjkasszából 2011-ben közel 900 milliárd forint hiányzik. "A törvény, az erkölcs és a jó ízlés arra kényszerít minket, hogy ne lehessen hiány. A költségvetés azzal számol, hogy 900 milliárd forint hiányt kell oda betenni" - mondta a miniszter.

A kormány terve létrehoz egy új alapot: az államháztartás egyensúlyát javító alapot. Ebbe érkeznek majd a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszaáramló jövedelmek. Matolcsy szerint a 30 milliárd forintos átirányítások jövőre 360 milliárd forinttal csökkentik az állami kassza hiányát. Ezen kívül a kormány azzal számol, hogy 2011 végéig a magánnyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, ebből 540 milliárd forint visszaáramló vagyonra számít a kormány. Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy a magánnyugdíj-pénztárak eltűnnének, erről beszélt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is.

A költségvetési vita menete

Matolcsy szombati bejelentésével és a törvény benyújtásával elkezdődött a 2011-es költségvetés országgyűlési útja, amely a december 23-i zárószavazásig tart. Szabály szerint október 31-ig kell benyújtani a törvénytervezetet a parlamentnek, amelyet ezután Kövér László házelnök kioszt a megfelelő bizottságoknak.

A tervezetet ezután a bizottságok (kormánypárti többséggel) vitára bocsátják, amelyet november 16-18. között tárgyal a ház plenáris ülésen. Ezután újra a bizottságokba kerül a törvény, majd a képviselők megtartják a részletes vitát is. Az ütemezés szerint december 7-én szavaznak a fő számokról, ami után ezeket már nem lehet módosítani, csak az egyes fejezeteken belül lehet majd átcsoportosítani. A módosító javaslatok megtárgyalása után december 23-án szavaznak az egész költségvetési törvényről.

A Fidesz-KDNP kormánypárti többség kétharmados mandátumaránya alapján aligha fog gondot okozni a törvény elfogadása a kitűzött határidőig, bár Orbán Viktor már szeptemberi kötcsei beszédében azt jelezte, hogy konfliktusokra számít a költségvetési folyamat alatt a Fideszen belül. A helyzet kezelésére a kormány azt a politikát követte, hogy még a saját pártjain belül sem osztotta meg az információkat.

MSZP: ez a harácsolás költségvetése

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés - az eddig megismert formájában - "harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll".

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja szombati sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: ezt költségvetésnek nem is merné nevezni.
A szocialista politikus - arra utalva, hogy Matolcsy György a talpra állás költségvetésének nevezte a 2011-es büdzsét - hangsúlyozta: van igény a költségvetés talpra állítására, hiszen a Fidesz az elmúlt hónapokban a feje tetejére állította azt.

Kifogásolta, hogy ez a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít, és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak.

Arra a bejelentésre reagálva, miszerint a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre, Szanyi Tibor úgy reagált: érezni lehetett eddig is, hogy a kirúgások időszaka még nem ért véget, folytatódik a politikai tisztogatás.

Szanyi Tibor úgy látja: ha ismét pedagógusokat, orvosokat vagy más hasonlóan fontos társadalmi szolgáltatásokat végző dolgozókat akarnak kirúgni, azzal "tovább ássák Magyarország sírját". Ha a semmihez nem értő nemrég felvett "fidesznyikokat" kívánná elbocsátani a kormányzat, annak örülnénk - tette hozzá az ellenzéki képviselő.

LMP: itt a Fidesz harmadik csapása, a közszolgálat leépítésének költségvetése

Az LMP szerint a jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben a párt egyetért a kormány 3 százalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között - írta Scheiring Gábor országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az LMP szerint a középosztályra és munkavállalókra mért első csapás a magán-nyugdíjpénztári befizetések elterelése volt az állami rendszerbe. A büdzsétervezet erre "rátesz egy lapáttal": ma már a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százalékának erőltetett menetben történő visszaléptetése a cél az állami rendszerbe. E lépés alapjaiban ássa alá a szerződéses, jogállami viszonyokba vetett bizalmat azzal, hogy a kormány az egyéni megtakarításokra a nemzeti együttműködés jegyében rátette a kezét - fogalmaz Scheiring Gábor.

A második csapást a középosztályra és a munkavállalókra az október közepén beterjesztett adótörvény-javaslatok jelentették. A magán-nyugdíjpénztári einstandból ennek keretében sok százmilliárdos nagyságrendű jövedelemátrendezést valósít meg a Fidesz-KDNP az alacsony és átlagos mértékű munkajövedelemből élő társadalmi csoportok rovására - írta a politikus. A kedvezményezettek a társasági adókedvezményt kapó nagyvállalkozások és a legmagasabb jövedelműek. Ez nem csak aláássa a társadalmi szolidaritást, de nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez sem: ennek sokkal hatékonyabb eszköze lenne az LMP által javasolt 5 százalékpontos járulékcsökkentés - hangsúlyozta.

A politikus felidézte az LMP csütörtökön bemutatott alternatív költségvetési koncepcióját, amelyben a párt a közösségi intézményrendszer, a hatóságok, a fogyasztókat, a természetet védő ellenőrző szervek megerősítésére tesz javaslatot.

A Fidesz-KDNP Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bemutatott javaslata ezzel szemben egy harmadik csapást jelent a munkavállalókra: a közösségi intézményeknél 20-30 ezer fős leépítéseket helyezett kilátásba, a dologi kiadások jelentős megkurtítása mellett.

Az LMP szerint a három csapás politikája súlyosan hátrányos helyzetbe hozza a megtakarításaikat és munkahelyüket elvesztő munkavállalókat, és nem jelent érdemi enyhítést a járulékokat tisztességesen fizető munkaadóknak. Mindez csak a kezdet: az LMP kíváncsian várja a költségvetés részleteit, ezek ugyanis a kormány ígéreteivel ellentétben e hét péntekig nem váltak ismertté. Ezzel a kormány a saját maga által kiterjesztett határidőt is elbukta, ami indokolatlanul korlátozza a törvényjavaslat parlamenti vitájára rendelkezésre álló időt - írta Scheiring Gábor.

mti - origo - Fotó: MTI