Rátgéber: az ünnep sem volt pihenés

2008. december 31. szerda 09:26

Rátgéber: az ünnep sem volt pihenés
Hogy a legfontosabbal kezdjük: amint arról már tudósítottunk, az évvégét Pécsett töltő Rátgéber Lászlónak az utolsó pillanatban le kellett fújnia a múlt hétvégére tervezett válogatott-összetartást, mert a Sopron nem engedte el rá saját kosarasait. A válogatottbéli gondok mellett a MiZo egykori és a Szpartak Moszkva mostani mestere a családi ünnepről, a barátokról, némi itthoni „meglepetésről", és persze orosz csapatáról is beszél a Pécsi Újság.hu-nak.

A kosarasokkal eltervezett edzőtábor helyett csak „elméletben", a Pécsre érkező Sterbenz Tamás MKOSZ-főtitkárral készülhetett Rátgéber László a jövő évi női Eb-re. Mint ismert, a Sopron nem engedte el négy válogatott játékosát, mert Semsei Barbara korábbi példáján okulva úgy véli, a játékosok a nemzeti csapatnál bekövetkező esetleges sérülések esetére nem rendelkeznek megfelelő biztosítással.

Amint Rátgéber László szövetségi kapitány megjegyzi, egyrészt nagyon sajnálja az elmaradt összetartást, hiszen az, bár nem pótolhatatlan, jól szolgálta volna a játékosok felkészülését. Ugyanakkor, mondja, annyiból jó, hogy a gondok még most, azaz időben derültek ki, hiszen ha ugyanezzel mondjuk csak késő tavasszal, a bajnokságok végén szembesülnek, tönkretehette volna az egész eddigi munkát.

Válogatott: kötelezettségek kontra feltételek

Arra a kérdésre, hogy pontosan mi a probléma a biztosítások körül, a szakvezető még a szövetség főtitkárával történt egyeztetés után sem tud válaszolni, ám ahogy fogalmaz, azt az ígéretet kapta, hogy a szövetség „rendezi" a kérdést, ami praktikusan nyilván azt jelenti, hogy a mostaninál jobb feltételűre módosítja a válogatott kosarasok biztosításait.

Mindez azt is jelenti, hogy Rátgéber László jelen pillanatban arra a kérdésre sem tudott érdemben válaszolni, hogy a Sopron végül is szabályosan járt-e el. Alaphelyzetben ugyanis természetesen minden együttesnek kötelessége a válogatott rendelkezésére bocsátani a felkért játékosokat - ha viszont tényleg a szövetség hibájából hiányos a megfelelő háttér, már védhető az „ellenkezés".

A Rátgéber-karácsony családi és baráti ünnep volt - egy fogadalommal

Ha már a fentiekben a gondok körül forgott a szó, Rátgéber László, mint magánember is beavat egy apróságba - amellyel Pécsre érkeztekor szembesült a család (már azon az apróságon túl, hogy a karácsonyi nagybevásárlást is megzavarta kissé egy defekt a kocsiján...). „Napokig nem tudtunk aludni, olyan zajos „jövés-menés" volt éjszakánként a padláson. Nagy nehezen rávettem magam, és megvizsgáltam a helyzetet", mondja.

„Nem akarom részletezni a látványt és a szagokat, legyen elég annyi, hogy a „nyomok" hatalmas mennyisége kétséget sem hagyott felőle, hogy jó pár ragadozó, minden bizonnyal nyest garázdálkodik a fejünk fölött. Ugyan kaptam drasztikus tippeket is az eltávolításuk mikéntjére, én állatot nem bántok, inkább nem alszom. Szerencsére egyszercsak egyik pillanatról a másikra eltűntek, így magától megoldódott a kérdés."

Amint Rátgéber László fogalmaz, a karácsony előtti napok „természetesen" náluk is a bevásárlás, főként az ajándékvásárlás jegyében teltek. Az idézőjel pedig azért fontos, mert ez esetben egyben múlt időt is jelent. A korábban az egész nagy családot bőségesen körbeajándékozó Rátgéber László ugyanis most elégelte meg, mint mondja, véglegesen, hogy némi pihenés helyett napokig boltról boltra járnak (főként a felesége, Csák Magdolna, teszi hozzá azért sportszerűen...).

Ezért az ünnep során „hivatalosan" is bejelentette, hogy egyszer s mindenkorra vége a bevásárlási őrületnek, ajándékot jövőre már csak a gyerekeknek hoz a Jézuska, és ahogy azt eredetileg is „kitalálták", csak róluk szól majd a karácsony

Az ünnepek alatt egyébként, mint mondja, nemcsak a család, de a baráti társaság is szép számban megfordult náluk, vagy találkozott velük másutt - hiába, egy kosárszezonnyi távollét után más az ilyen találkozás, mint a korábbi mindennapokban. Hozzátéve, hogy az utcán sem tudott úgy végigmenni, hogy percenként meg ne szólítsák - utóbbinak azért örülve, mert azt igazolja, hogy sokan valóban megszerették edzősködése pécsi éve alatt.

Angol iskola, pécsi vizsgával

A Rátgéber családban egyébként két ünnep közé is esik még egy (dupla) ünnep, hiszen mindkét fiú, a 11 éves Lacika és az ötesztendős Tamás is december 29-én született. Az idősebbre azonban ezúttal némi feladat is vár az ajándékok mellett, mondja az édesapjuk, hiszen az I-es Gyakorlóban, ahová pécsi iskolásként jár, félévi vizsgakötelezettségei el néz.

„Ez már csak azért sem egyszerű, mert Moszkvában egy angol iskolába jár, a hazai tanmenetet a Pécsről kapjuk, és mi tanulunk vele, szerencsére a Gyakorlóban nagyon rendesen állnak a kérdéshez, azaz mindenben segítik, amiben lehet", említ még egy év végi programot Rátgéber László.

Csapatként is jól működnek a sztárok

Aki végül, vissza-, egyben előretekintésként is, pár szóval Moszkvát és a Szaprtakot is jellemzi. „A legfőbb különbség, egyben számunkra nehézség a város nagyságában rejlik, naponta óráink mennek el csak az utazással. A legtöbb áldozatot Magdi, a feleségem hozta ezért a „kirándulásért", gyakorlatilag csak a gyerekek körül forog kint az élete."

„A csapatra nem lehet panaszom, a játékosok naponta igazolják, hogy valóban a világ legjobbjai. Gondok, nehéz pillanatok persze akadnak ott is, ám szerencsére ez a csapat olyan sztárokból áll, akik munkával érték el az eredményeiket, és csapatként is képesek működni."

„Az eredményekre eddig nem lehet panaszunk, az orosz bajnokságot veretlenül vezetjük, az Euroligában egy verereséggel, csoportelsőként jutottunk tovább a csoportból. Persze, a vége még messze van, ráadásul két bajnoki cím után nekünk az egyetlen elfogadható eredmény ismét a Final Four megnyerése - de addig még hosszú út vezet", búcsúzik Rátgéber László.


Képünkön: Rátgéber László és dr. Berényi János MKOSZ-elnök (balról) éppen Pécsett írta alá áprilisban a szövetségi kapitányi szerződést. Mint most kiderült, a válogatott "papírjai" körül mégsincs minden tökéletesen rendben

Sz. Zs., Fotó: MTI