Szarvasnász az utakon is: ezeken a helyeken nem árt jobban figyelni az autósoknak Baranyában

Ha kevésbé intenzíven is, mint ilyenkor szokásos, de elkezdődött Baranyában a szarvasbőgés - a nászba belefeledkező nagyvadak a megye útjain is fokozott veszélyt jelentenek az autósokra. Gondos Gyula, az Országos Magyar Vadászati Kamara megyei titkárának segítségével nemcsak a veszélyes útszakaszokat gyűjtöttük össze, hanem olyan hasznos vezetéstechnikai fogásokat is, amelyeket a vadászvizsgára való felkészítőn is oktatnak.

A gímszarvas bikák - az augusztus végétől október közepéig tartó - üzekedési időszakban akár több tíz, vagy több száz kilométeres távokat is képesek megtenni szarvastehenek után kutatva. Ilyenkor a szokásosnál jóval elővigyázatlanabb állatok óhatatlanul keresztezik a közutakat - kezdte Gondos Gyula.

A magyar erdők királyai a forgalmasabb útszakaszok közül leginkább a következőkön tűnhetnek fel Baranyában:

- A Kelet-Mecsekben Mecseknádasd és Hird között a 6-os főúton, majd a várost nyugati irányba elhagyva Tortyogó és Szentlőrinc között lehet számítani rájuk. Ezzel azonban nincs vége a 6-os út vadveszélyes szakaszainak, ugyanis Kacsótától Szigetvárig, majd onnan egészen Barcsig kell megszokottnál is nagyobb odafigyeléssel vezetni - így a vadászkamara titkára.

Gondos Gyula hasonlóan erősen vadjárta útszakasznak nevezte a 66-os út Pécs és Kaposvár, valamint az 58-as megyeszékhely és Harkány közötti szakaszát. Az autósok jellemzően az esti óráktól hajnalig számíthatnak az úttesten átváltó szarvasokra, ugyanakkor nem kizárólag az erdősült területeken, hanem a kukorica hamarosan kezdődő betakarítása miatt a termőföldek közelében is. Ilyenkor - tette hozzá a kamarai titkár - gyakorta egész szarvasrudlik vágnak át az utakon, akár nappal is.

Mi a teendő, ha már előttünk a vad?

Gondos Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a sofőrök mindig vegyék figyelembe a vadveszélyt jelző figyelmeztető táblákat, és feltétlenül lassítsanak, akkor is, ha jól belátható részen haladnak, mivel a megriadt vad az utolsó pillanatban ugorhat ki, gyakran közvetlenül a kocsi elé.

- Éjszaka az állatokat sokszor észre lehet venni a fényt visszaverő szempárokból. Ha ilyeneket látunk, okvetlenül lassítsunk - javasolja a kamarai titkár, aki szerint, ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés.

A kormányt semmiképp sem szabad félrerántani, hiszem a vad elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról vagy frontálisan ütközik egy szembe haladó járművel. 

Ha a vad nem ugrik, hanem az úton áll, fékezni kell és nem kikerülni, mivel nehéz megjósolni, hogy az állat melyik irányba indul meg. Gondos kiemelte, legalább ennyire fontos a megfelelő féktávolság betartása, azaz számítani kell arra az eshetőségre is, hogy éppen az előttünk haladó autó kényszerül vészfékezni.

- Ha sikerült elkerülnünk egy vadelütést, várható, hogy további állat vagy állatok bukkannak fel az úton - közölte a vadászkamara titkára.

Ha megtörténik a baj

A vadelütések szabályszerű kezelésében elengedhetetlen a rendőrség értesítése - derült ki Gondos Gyula szavaiból. Ugyanis a hatóság értesíti a területileg illetékes vadászatra jogosultat. Más-más megítélés alá esik a baleset, ha vadveszélyt jelző táblával védett szakaszon történik, mintha nem ilyen szakaszon.

Ez utóbbi általában az egyszerűbb képlet, ilyenkor - mondja a szakember - a vadászatra jogosult kénytelen viselni az anyagi terheket, az autós kártérítési igénnyel is élhet. Ha azonban táblával védett útszakaszon történik baleset, a hatóságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az ütközés 300 méteres körzetében található-e olyan vadászati létesítmény, például les, szóró, amely a közút közelébe vonzotta a vadat, vagy folyt-e olyan tevékenység, amely annak irányába terelte.

Ilyen lehet a téli nagyvad hajtóvadászat is, amikor a megszorított állatok az út felé választhatnak maguknak menekülési irányt. Amennyiben a fentiek egyike bebizonyosodik, a felelősség szintén nem az autóst terheli, de kizárólag akkor, ha egyébként teljesen szabályszerűen közlekedett - tudtuk meg.

A sofőrök számára elképzelhető legkellemetlenebb ilyen helyzet, amikor vadászati létesítményektől távol, táblával jelzett szakaszon ütnek el értékes trófeás vadat. Egy tíz kilogramm vagy nagyobb trófeasúlyú szarvasbika akár több millió forintos vadgazdálkodási értéket képviselhet, amelyet a vadászatra jogosult kártérítésként követelhet meg a vétkes autóstól.

Megelőzés: „olcsó trükk", de működik

Létezik ugyanakkor egy néhány száz forintért akár a benzinkutakon beszerezhető eszköz, a vadriasztó síp, amellyel megelőzhetőek a vadgázolások. Az autó lökhárítójára erősíthető szerkezet a menetszél miatt olyan magas frekvenciát bocsát ki, amit az emberi fül nem érzékel, ám távol tartja a vadakat, óvatossá teszi mozgásukat, sok esetben pedig már az út mellől fordítják vissza őket sűrűbe. Ennek hatékonyságát a Pécsi Újság.hu által megkérdezett vadászok mindegyike megerősítette. 

B. G. - Fotó: Kálmándy Ferenc