Őstermelők: Pécsett is újra rávennék kertjeik megművelésére a gazdákat

Mi kell ahhoz, hogy igazi termelői piacokon vásárolhassunk? Már egyre többen tudják, s tesznek is érte, hiszen ez olyan kezdeményezés, amellyel mindenki jól jár. Hol tart ma a pécsi termelői piacok felélesztése, mi történt eddig, s hogyan tovább, erről kérdeztük Fazekas Istvánt, a Patrónus Kft. ügyvezetőjét, aki már 150 őstermelővel tart kapcsolatot.

Fazekas István, ahogy mondja, alföldi parasztgyerek, tudja, mi a föld, mennyi munka árán örülhet a gazda a jó termésnek, hiszen máig gazdálkodik háztájiban. Ugyanakkor azt is látják kollégáival a falvakat járva, hogyan pusztulnak a kertek, sokszor jelentős területű birtokokat is benő a gaz, s megy veszendőbe a még termő gyümölcsös, zöldséges.

- Pécsett a nyolcvanas években 12 ezren éltek a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari kistermelésből, most pedig közülük sokan a segélyt kérők számát gyarapítják - vázolja a helyzetet Fazekas István -, mert elhagyták a kerteket, már nem művelik a földjeiket. Ezekben az években a multik hatalmas mennyiségben hoztak be zöldséget, gyümölcsöt, s ez kiszorította a kistermelőket mindenhonnan.

A '90-es évek elejéig Pécs jószerével önellátó volt a mezőgazdasági termelésben és a feldolgozásban is, volt itt hús- és tejipar is. Jelenleg a termékek kétharmada máshonnan érkezik.

-Amikor már csaknem az utolsó percnél tartottunk 2010-11-ben, civil szervezetekkel beszélgettünk sokat arról, milyen egyszerűen lehet munkalehetőségeket teremteni tőkebevonás nélkül sok pécsi számára a mezőgazdasági tevékenység felélesztésével - emlékszik a kezdetekre az ügyvezető.

Azért hozta létre a Patrónus Kft.-t a város, hogy ösztönözze a polgárokat a mezőgazdasági kistermelésre, szóval térjen mindenki vissza a kaptafához, aki még tud, ha van telke, kedve, ideje a munkához. Kidolgozták a programot, melynek lényege az, hogyan tudnak piacot, lehetőséget adni az értékesítéshez.

Aki gyakran jár faluhelyen vagy ott lakik, látja, ahogy reggel a helyi boltban veszik meg a zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejet. Leszoktak az emberek az öntevékenységről, hiszen mindent meg tudnak venni készen is.

A Patrónus Kft., hogy felébressze a kedvet, s motiválják a már munkálkodókat, polgármesterek, cégvezetők, barátok, ismerősök bevonásával, illetve gyakori lakossági találkozókkal népszerűsíti minden úton-módon, hogy itt az ideje elkezdni vagy folytatni a munkát. 

Ugyanakkor sok az akadály. A hatósági előírásokon túl népes az ellendrukkerek tábora is, közöttük főleg azok, akik csupán értékesítenek, de tényleges munkát nem végeznek. Kevés pénzt kapnak a tényleges őstermelők is, a nagy haszon azoké, akik bejelentett őstermelőkként vannak nyilvántartva. A falugondoki hálózat kiépült ugyan, de nem bizonyult hatékonynak. Így nincs, aki ellenőrizni tudná, van-e tényleges tevékenység az őstermelői cím mögött. Ugyancsak árnyalja a képet, hogy a multik az utóbbi években egyre több hazai terméket kínálnak, de a nagy különbség ott van, hogy a nagy áruházláncok a számukra megfelelő haszonnal dolgoznak, míg a termelői piacokra szerveződőktől senki nem szed sarcot. A Búza téri piacnál még helypénz, parkolási-takarítási díj sincs, így több pénz marad a termelő zsebében. A pécsi piac hamarosan népszerűvé is vált. 

A közmunkások programjába is beépíthető a mezőgazdasági tevékenység, ezt sok helyen ki is használják a polgármesterek. Érdekes módon nem az idősebb generáció érdeklődik, hanem a fiatalabbak, akiknek tanfolyamokat is szerveznek az agrárkamaránál, ők a teljesen kezdők, akik akár a hagymát is fordítva ültetnék el. A piac egy közösségi tér is, találkozási lehetőség, ilyenné szeretnék formálni az új pécsi vásárcsarnokot is.

Elkezdődött tehát a folyamat. Bár a kép most még zavaros, Fazekas István és munkatársai nem türelmetlenek, sok időre lesz még szükség, amíg elérik vágyukat, hogy 160-féle zöldséget forgalmazzanak, s mindezt őstermelők munkája eredményeként.

Képünk illusztráció.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva