Olvasói levél: remekül érezték magukat a pécsi gyerekek a zánkai táborban

Horváth Ildikó, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány pécsi közösségének alapító tagja élménybeszámolót küldött szerkesztőségünknek a lurkók zánkai táborozásáról.

„Mikor megkaptuk az értesítést, hogy részt vehetünk az Erzsébet tábor programban, melyet az Egyszülős Központ szervezett a gyermekeknek, nem volt egy percig sem kérdéses, hogy vállalom a kísérő szerepét" - kezdte levelét.

„Igaz, mikor megtudtam, hogy csupán egy napunk van a szervezésre - a csapatot összeszedni és mindent dokumentálni - jött a pánik, hogy sikerül-e. Tudtam, hogy nem okozhatok csalódást a táborozni vágyó gyerekeknek, és sikerült! Beindult a gépezet és este kilenc órára összeállt a 7 fő aki velem tart a nagy kalandban. 5 lány és 2 fiú várta velem együtt a nagy napot, hogy indulhassunk Zánkára. Az utolsó napokban folyamatosan kaptuk a központból az újabb és újabb információkat, programokról és mindenről, amit tudnunk kellett a megfelelő táborozásról. Ezeket azonnal megosztottam a facebook-csoportunkban.

Eljött a nagy nap: reggel 8 órakor megindult a pécsi csapat Zánka irányába, a Pécsi Kulturális Központ kis buszával - ők adnak otthon szeptember óta az Egyszülős klubnak. Szalóki Virág közbenjárásával nem csak a buszt kaptuk meg, de még kedvezményesen is utazhattunk.

A sofőrünk fantasztikusan állta a sarat, a busz egész úton hangos volt, a nevetéstől a gyerekek csicsergő hangjától és jó pár kilométeren keresztül az énekléstől is. Hosszú volt az út, de örömteli a megérkezés. A regisztrálás után elfoglalhattuk szálláshelyünket és mindjárt meg is ebédelhettünk. Egy nyolc- és egy tízágyas szobában laktunk egy olyan házban, ahol az én csemetéimmel együtt 300 gyermek tartózkodott. Közülük 67-en az Egyszülős Központ szervezésében érkeztek. Jöttek csapatok Dombóvárról, Nagykanizsáról, Veszprémből és Egerből is.

A táborban sok Teso (Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatársak) törekedett arra, hogy a gyerekek nagyon jól érezzék magukat. Első nap minden ház lakója kapott egy pólót, sapkát, tornazsákot és kulacsot a háznak megfelelő színben. A mi színünk a világoskék volt. A kísérők csak pólót kaptunk, amit örömmel viseltünk. Minden háznak volt egy indulója is, amit a gyerekek szinte minden nap hangosan harsogtak, akár összecsapva más színűekkel is. Volt még sötétkék, lila, piros, magenta, citromsárga, világoszöld és sötétzöld színekben pompázó csapat is. A Tesok szerveztek mindent, mindenhol ott voltak és a gyerekek mindig örömmel üdvözölték őket.

Rengeteg programon vehettünk részt. A Tábornyitó és Táborzáró rendezvény egyszerűen felülmúlhatatlan. Minden csapat - összesen körülbelül 1600 gyermek - elharsogta a csapatindulóját, majd a Tesók is a sajátjukat. A Tábornyitón felléptek zászlóhajtogatók, táncoltak hangos dobszólóra, majd következett a disco. A Tesók mind a színpadon táncolva, tanították a koreográfiát a gyerekeknek, akik a színpad előtt igyekeztek elsajátítani azt. Hatalmas élményt volt ennyi gyermeket együtt táncolni, bulizni. A Táborzárón ha lehet, még hatalmasabb buli volt, mint a megnyitón.

Hétfőn megkezdődött igazán a tábori élet, amikor eldöntöttük a gyerekekkel, hogy mikor milyen programon vegyünk részt. A hatalmas kínálatból igyekeztünk úgy választani, hogy a Balaton hűvös habjait is tudjuk élvezni, amikor csak lehetséges. A Sárkányhajózás hatalmas élmény volt mindenkinek, a lézerlövészet úgy szintén ahol az én 8-12 éves lányaim és fiaim 16-17 éves srácokkal és lányokkal voltak egy csapatban és mégis nagyon szép eredményeket értek el. A Kalandparkban csak 2 lány próbálhatta ki bátorságát, mert a főnök úr szigorúan tartotta magát a 12 éves alsó korhatárhoz.

Gáspár Laci koncertjén is voltunk, ahova elvittem magammal a veszprémi csapatából 5 lányt és a dombóvári csapatból is 3 lányt, míg tőlünk a veszprémi kísérő elvitte a legkisebb lánykámat színházba, mert őt az érdekelte. Ilyen szinten összefogtunk egymással.

Színházban is voltunk két alkalommal, de részt vettünk a Ki mit tud? versengésen is. Két lány is táncol a csapatomból, ők egy nap alatt megtanítottak egy táncot koreográfiával együtt a másik 3 lánynak és annyira ügyes volt a csapat, hogy a döntőbe is bejutottak. A fiúk csak a szurkolók szerepét vállalták.

Szerdán eső áztatta a tábor területét, de a Tesók erre is gondoltak, nagyon sok társasjátékot lehetett kölcsönözni a jól felszerelt raktárból. Este, mikor már nem esett az eső, hatalmas Karaoke bulit szerveztek, amin mi is részt vettünk. Szinte libabőröztem attól, amikor körülbelül 600 gyermek együtt énekli a népszerű slágereket.

Sokat tudtunk fürdeni is, volt olyan délután mikor minden programot lemondtunk, hogy élvezzük a Balaton örömét.

Ez a hat nap szinte úgy repült el, mint egy pillanat. Igazi élmény dús napok voltak mögöttünk. Minden gyermek úgy jött haza, hogy jövőre ismétlünk" - zárta sorait.

EQM