Mire is emlékezünk pünkösd ünnepén, a húsvét utáni ötvenedik napon?

2024. május 19. vasárnap 08:56

Mire is emlékezünk pünkösd ünnepén, a húsvét utáni ötvenedik napon?

Pünkösd ünnepén arra emlékezünk, hogy a Szentlélek leszállt Máriára és az apostolokra. Húsvét és karácsony mellett ez a liturgikus naptár egyik legfontosabb ünnepe, és az egyház missziós küldetésének kezdete. 

 


„Amikor eljön az Igazság Lelke, - magyarázza Jézus Szent János evangéliumában - ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek."

A görög eredetű pünkösd szó azt jelenti: az 50. nap.

A zsidó nép kezdetben, pontosan ötven nappal a húsvét után ünnepelte. Mezőgazdasági ünnep volt, hálaadás Istennek a föld ajándékáért; ekkor kezdődött a búza betakarítása és az első gyümölcsök szürete.

Később erre az ünnepre épül rá a törvény tábláinak emlékezete, amelyeket Isten Mózesnek adott a Sínai-hegyen. A zsidó szertartás során pünkösdkor minden munkától tartózkodni kellett, és aki tehette, elzarándokolt Jeruzsálembe. A keresztény hagyományban ezzel szemben a pünkösdről, mint a Szentlélek ünnepéről - mely továbbra is mindig ötven nappal a húsvét után tartandó- Tertullianus (155-220) tesz említést.

 

A Szentlélek kiáradásáról az Apostolok Cselekedete 2. fejezete számol be:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket."

Ezután Péter apostol első prédikálását olvashatjuk, aki Pállal együtt kibővítette a kereszténység határait, hirdetve mindenkinek a Szentlélektől kapott hit egységét és egyetemességét. A Szentlélek minden megkeresztelt embert eltölt, egyúttal karizmák és szolgálatok formájában és sokféleségében építi az egyházat. Kimeríthetetlen adományozó, Izaiás próféta tanítása szerint hét ajándékot tulajdonítanak neki: bölcsesség, értelem, tanács, erősség, tudomány, szeretet és istenfélelem. A keresztény ember életében ezeket - az eredetileg a keresztség kegyelmével fogadott - ajándékokat, a Szentlélek gyümölcseit, a bérmálás szentsége erősíti meg.

 

A liturgiát gyakran a Szentlélek himnuszai gazdagítják, gondoljunk például a csodálatos "Veni Creator"-ra. A pünkösdi ünnepségen a következő szekvencia hangzik el:

Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát!
Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át!
Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!
Ihleted, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden érő, minden ép.
Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet!
Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg!
Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet!
Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást: mindörökké mennyeket!

Forrás: Pécsi Egyházmegye