Így éltek a rómaiak Pécsett: 3D-ben is pereg hétköznapjaik filmje az új kiállításon

Hat év szünet után a közelmúltban nyílt meg a Sopianae - Baranya római kori leletei című állandó régészeti kiállítás Pécsett a Martyn-házban. Végre kicsomagolhatták az eddig raktárakban őrzött tárgyi emlékeket. 

Pécs a római kor feltárt és kiválóan bemutatott leletei miatt került fel az UNESCO rangos Világörökség térképére, mert a 4. évszázadban a pezsgő életű tartományi székhelyen éltek itt a rómaiak. Akkor épített csatornarendszerük, útjaik, fűtési rendszerük, temetkezési szokásaik máig fennmaradtak, sőt mesterségbeli tudásuk gyakran mai ismereteink alapjául is szolgálhatnak.

Nagyszerű hír ezért a Káptalan utcában található Martyn-házban az állandó kiállítás megnyitása, hiszen már hat éve bezárt a korábbi épület a Széchenyi téren. 2009-ben nagyszabású tervek készültek a középkori alapokra emelt klasszicista épület műemléki felújítására és egy csaknem duplájára növelt állandó kiállítótér megépítésére. De a többszöri tervmódosítás, a határidők eltolódása, a költségek növekedése miatt nem valósulhatott meg az Európa Kulturális Fővárosa egyik legnagyobb attrakciójaként elképzelt kiállítóhely, vissza kellett mondaniuk a megnyert pályázatot. Közben az autópályák építésekor feltárt újabb, egyedi nyilvántartásba vett régészeti leletek száma hamarosan eléri a 600 ezret. Ez az országosan is jelentős gyűjteményt raktárakban őrizték eddig.

Nem volt tehát könnyű feladata Gábor Olivér régésznek, a kiállítás kurátorának, mit válasszon ekkora gyűjteményből a nagyközönség számára a gazdag kultúrájú római hagyományokból. Adva volt ugyanakkor a hely, hiszen a Cella Septichora Látogatóközponttól csak pár perces a séta a Martyn-házig. Azok, akik már ismerkedtek a római kori temetkezési helyekkel, a vallási szokásokkal, lehetőséget kapnak itt a korabeli várossal, annak hétköznapjaival is találkozni, az újszerű módon megrendezett, szépen világított termekben. Jó, ha belépésünk után először a 3D-s vetítést nézzük meg, ahol a Jókai utca és Teréz utca sarkán feltárt palotában teszünk virtuális sétát az animáció segítségével. Az ott bolyongó látogató miközben a palotában érzi magát, tovább haladva találkozik majd a vitrinekben is a tárgyakkal, melyeket a film készítői elhelyeztek az akkori palotában. A római kor felidézéséhez kiváló támpontot adnak Fetter Antal makettjei, melyek elmesélik, hogyan néztek ki a korabeli sírok és kísérő építményeik. Érthetővé válik a közönség számára az, hogy a föld alatti sírok miként kapcsolódtak a föld felszíni kápolnákhoz.

Miután a cél a mindennapi élet, az itt állomásozó és letelepült hadsereg fegyverei, a hétköznapok kézzelfogható tárgyainak bemutatása volt a legfontosabb a szakember szerint, ezért fontos helyet kapott a Kozármislenyben feltárt 2. századi életnagyságú kocsi, melyben eredeti darabok vannak. A feltárás során rögzített felszerelési módjuk, helyük alapján rekonstruálták őket. S minden teremnek szinte állandóan a középpontjában látható az oly annyira szerencsésen szemet vonzóan elhelyezett fő lelet, melyről mindig híres volt a pécsi gyűjtemény: a Dunaszekcsőn lelt Marcus Aurelius-bronzfej.

A közeljövőben már kezdődnek az előadások, melyekben tárgyról-tárgyra haladva ismerkedhetnek az érdeklődők azok hátterével, gyerekek pedig interaktív foglalkozásokon nem csupán szóban, hanem gyakorlatban is belecseppenhetnek a római korba. De felélesztik a rendszeres előadásokat is, melyek a romos Széchenyi téri épületben igen népszerűek voltak. Most a szó igazi értelmében véget ért a téli álom - nem volt fűtési lehetőség, emiatt leálltak -, folytatás következik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a pécsi önkormányzat segítségével tovább bővül a kiállítás.

Nagyszabásúak a tervek és a közeljövőben meg is valósulnak Nagy Erzsébet régész-főmuzeológus, JPM-osztályvezető véleménye szerint. Az önrészt és a pályázat gondozását vállalta a múzeumokat is fenntartó pécsi önkormányzat.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva