Ha az ember ajándékot kap, azt érezheti, valaki önmagából ad valamit

A megváltó Kisded érkezését ünnepli a karácsonnyal a világ. A betlehemi pajtát körülölelő szeretet, a Kisjézuska fölé hajló anya boldogságának elérése örök emberi vágy - ezért a készülődés adventkor, és ezért az ajándékozás is, hogy bekerülhessünk a karácsonyi éj bűvkörébe. Szenteste felcsendül a dal a templomokban, közösségekben, sok helyen a családoknál is. Béke, megértés és szeretet hatja át a Földet. Pécs is ünnepi díszbe öltözve várta az idei ünnepet. A Szent István téren, a püspöki palotában fogadta munkatársainkat advent idején dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök. Karácsonyi interjúnk:

- Szerencsés és sikeres évet zár az egyházmegye, hiszen sorra szépülnek meg egyházi épületeink, a felújítás vagy befejeződött vagy a vége felé közeledik.
- Jelentős európai uniós turisztikai pályázatot nyert az egyházmegye, ennek keretében több nagy értékű, korábban is a kultúra megőrzésére szolgáló épületet újítunk fel. A Magtár épület, ahol egy nagy konferenciatermet és fogadórészt alakítottunk ki, alattunk, a palota pincéjében a vértanú egyházra emlékeztető kiállításon dolgozunk. A nagypréposti palotában, közismerten a Martyn-házban egyházmegyei múzeumot hozunk létre, a megyében fellehető kincseket bemutatva, melyek a hitéletről beszélő tárgyakkal az adott korokat idézik fel. Felújítottuk a szállásépületünket is, ahol családoknak, diákoknak szeretnénk hajlékot biztosítani lassú, átgondolt idegenvezetésekkel, hátrahagyva a szokásos rohanó tempót. Megújult a belvárosi templom, a dzsámi is, melynek altemplomát is bemutatjuk. A hitről beszél, az elődök helytállásáról ez a már emblematikussá vált épület. Szép példa a két vallási kultúra találkozására.

- Akár Pécs szimbóluma is lehet.
- Valóban. Ami nagy örömünkre szolgál, a Székesegyház tetőszerkezetét is megerősítettük. Kármentés volt ez, mert olyan mértékű volt a beázás, hogy az értékes freskók veszélybe kerültek.

Az idei advent zárása a Pécsi Bazilikában december 21-én (Fotó: PEM) 

- Miért tartja fontosnak a turisták fogadását, miért ez a jelentős európai uniós pályázati összeg?
- Korábban az egyháznak voltak földjei, birtokai, állatai, ezekből iskolákat, templomokat tartott fönn. Most már nem rendelkezünk ilyen javakkal, ezért megbecsülünk minden kívülről jövő forrást. A turisták fogadása közel áll az egyház logikájához, hiszen valljuk, hogy az ember zarándokúton van, halad a maga útján a beteljesült boldogság felé. Hisszük, hogy a zarándoklás nem cél nélküli, mert a hazaérkezés reményében történik. A turista ugyanezt éli át, amikor a kulturális javakat szemléli, engedi magára hatni az elődök hitét, tudását, életszeretetét, és ez segíti abban, hogy a saját életútját jól tudja járni.

- Sokkal nyitottabb lett az egyházmegye, a sajtó számára mindenképpen. Szép híradásokat olvashatunk számos lapban a munkájukról. Nagy váltást érzékelünk, nyilván érvényes ez a hívőkre is.
- Az evangélium vezet ebben, s ezt örömmel teszem. Fontos, hogy adjunk az embereknek eszközöket, melyek segítik őket a boldogulásukban, a jó kérdések megfogalmazásában és azok megválaszolásában. A korábbi korokra jellemző egységes kultúra jelentősen megváltozott, így a gondolkodás és a kommunikáció is. Minden ember egy önálló galaxis, saját értékrenddel. Ennek előnye az önálló gondolkodás, a radikális egzisztenciális kérdések megfogalmazása. Hátránya az, hogy könnyen magányossá válik az egyén. Ha nem eléggé felkészült, hogy ezt a kultúrát használja, akkor becsapják, kihasználják. Keressük a formákat, ahol a jó hírt hirdetni tudjuk. Természetes reakció ez a részünkről - sok jót látok ebben.

Adventi nagy közös éneklés a Pécsi Bazilikában, december 21-én (Fotó: PEM)

- Sokszor a hívők miséken megnyilvánuló magatartásán látszik, hogy hiányzik az egymás megbecsülése, szeretete, a figyelem.
- A hitünk alaptétele az, hogy a szentmise a hitünk csúcsa és forrása is. Az a közösség tud szépen és jól együtt ünnepelni, amelyiknek a hétköznapokban is van találkozási felülete. Lehet az a katekézis, a karitatív tevékenységek, a társadalmi kérdések megvitatása. A legfontosabbnak tartom: ahhoz, hogy szép ünnepünk legyen, szép hétköznapok kellenek.

- Én is a hétköznapokat látom a legfontosabbnak. A közösség formáló erejét az egymás mellett élő vallások tisztelete is befolyásolja. Pécs békés város, sok vallás és kisebbség él itt együtt. Említhetnénk a zsidó-keresztény párbeszédet is. Véleménye szerint mennyire tud megvalósulni Pécsett az ökumené?

- Ennek több formája, szintje van, melyek mind fontosak. A legszebb példa az imahéten felhangzó közös ima, ilyenkor egymást látogatják a gyülekezetek. Megismerve egymást gyakran osztoznak az örömökben és bajban is. Nemrégiben egy református gyülekezet gyűjtött a katolikus templom tetőszerkezetének felújítására egy faluban. A karitatív, szociális tevékenységekben is szép példákat látunk, itt és a megyében szintén jók a kapcsolatok. Egy közösség, bármilyen összetételű is vallásában, kultúrájában, politikai véleményében, őszinte együttéléssel ezeket a különbségeket szépen tudja kezelni, sőt értékké nemesíteni. Fontos, hogy egy helyi csoportban olyan kérdések merüljenek fel, melyek ott kérdések, s olyan válaszok szülessenek, melyek ott válaszok. Ügyelni kell arra, hogy át nem gondolt, tematizált tételek ne jelenjenek meg, melyekkel esetleg kényszeríteni szeretnének állásfoglalásra.

Dr. Udvardy György a Pécsi Advent zárónapján december 21-én a Pécsi Bazilikában (Fotó: PEM)

- Ferenc pápa tetteivel, mondataival, téziseivel hogyan tud azonosulni? Sokan támadják, túl "liberálisnak" tartják, aki eltér a megszokott rendtől. Elődjei nem voltak ennyire az emberek között, mint ő.
- Sok tisztázatlan pont van a vélekedésekben. Ferenc pápa a római katolikus egyház megválasztott pápája, a Szentlélek ajándéka, efelől bizonyosak lehetünk. Őrá szükséges és érdemes figyelni. Prófétai egyéniségére, napi homíliáira, igehirdetésére. Érdemes a cselekedeteinek a mozgatórugóját is figyelni. Kavalkád van abban, hogy sokan, sokféleképpen hivatkoznak Ferenc pápára, de a lényeg, hogy mi az, amit ő mondott, nem pedig mi az, amit neki tulajdonítanak. Erre buzdítom a híveket is: figyeljenek a Szentatyára, ő tud irányt mutatni, de rá figyeljünk, ne a vélekedésekre.

- Végezetül azt kérdezném: mi az, amivel útra bocsátja ezt a szép ünnepet?
- Sokat formálgatom magamban az ünnep gondolatát. Minden évben ugyanaz és mégis más. Más a hívek igénye, a környezet, megjelennek az élet történései, eseményei. Idén azt a gondolatot fogom kifejteni az ünnepi szertartásokon, hogy ha az ember ajándékot kap, akkor azt érezheti, hogy fontos, valaki szereti, valaki önmagából ad valamit. Ajándék egy jó szó, egy meleg, baráti kéz, mely megsimogat is, nem csupán a tárgyak. Megajándékozottak vagyunk, s ez Jézus születésével, a karácsonnyal egyértelművé válik. Még akkor is, ha veszteségeink, korlátaink, betegségeink vannak, de ha a nagy bajban is felismerjük az ajándékot, akkor azt jelenti, hogy van remény, van jövő, és ez a legfontosabb.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva