Egy pécsi polgármester története: a nyilasok deportálták, a kommunisták halálra verték

2023. április 22. szombat 09:25

Egy pécsi polgármester története: a nyilasok deportálták, a kommunisták halálra verték

Mint egy gyorsvonat, úgy robogott át a történelem Tolnai Józsefen, Pécs egykori polgármesterén. A városvezetőt a fehér és a vörös terror is elérte: előbb a nyilasok deportálták, később pedig a kommunisták karmai közé került. Utóbbit nem élte túl.

 

Az 1940-es, '50-es évek tragikus történései leképeződnek Tolnai József szomorú sorsában. Városunk egykori vezetőjének életét dr. Vargha Dezső nyugalmazott főlevéltáros segítségével elevenítettük fel.

- A baranyai Okorágon 1900-ban született Tolnai nagy szegénységben töltötte gyerekkorát, ugyanakkor folyamatosan képezte önmagát. Tanulmányai során a szociáldemokrácia eszménye nagy hatással volt rá, ezért 1917-ben belépett a Vas-és Fémmunkás Szakszervezetbe, majd a pártba, ezzel elkötelezve magát a baloldali mozgalomhoz.

A későbbi polgármester útja 1922-ben előbb Bécsbe, majd Budapestre vezetett. A hatóságok már ekkor felfigyeltek rá, a baloldali mozgalmi tevékenysége miatt „felforgatónak" tartották. A harmincas években visszatért Pécsre, ahol törvényhatósági képviselővé választották, később pedig a szociáldemokraták vezetőjévé vált. Tolnai József elismert politikus lett, amit az a tény is bizonyít, hogy sztrájkok esetén a munkások, bányászok jelentős része egyedül őt fogadta el közvetítő tárgyalópartnerként a hatóságok ellenében.

Emléke tovább él Pécsett

Az 1990. október 23-án megalakult önkormányzatnak a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület javasolta, hogy Tolnai Józsefről utcát nevezzenek el. Az ötletet a képviselők támogatták, a Komlói út közelében lévő egyik szakasz ennek köszönhetően napjainkban is az egykori polgármester nevét viseli. A Székely Bertalan utca 9. címen található lakóházánál emléktáblát is elhelyeztek, festett portréja pedig a városháza dísztermében található.

Az 1944-es német megszállás új fejezetet nyitott a magyar történelemben, illetve a baloldali meggyőződésűek esetében is. Letartóztatások, internálások kezdődtek. Tolnait gyakorlatilag azonnal félre akarták állítani, ám dr. Nikolits Mihálynak, Pécs-Baranya főispánjának sikerült megakadályoznia, hogy táborba hurcolják a képviselőt. A nyilasok őszi hatalomátvétele után azonban már ő is tehetetlen volt: Tolnait a Gestapo letartóztatta, majd Dachauba szállították.

Csont és bőrre lefogyva, alig 40 kilósan, de visszatért a haláltáborból. A történelmi változások aztán egészen a városvezetői székig juttatták.

- 1944. november 29-én a szovjetek elfoglalták Pécset, ezt követően pedig a szociáldemokraták jelölhettek polgármestert. Így került 1945 nyár elején, dr. Esztergár Lajos utódaként a város élére Tolnai. 1948-ig töltötte be a tisztséget, méltó folytatója volt neves elődei munkájának.

Az újabb fordulópont azonban ismét magával rántották, és ezúttal már tragédiába vezettek az események. A történtek kiindulópontja a szociáldemokrata páton belüli szakadás volt: a kommunistákhoz húzó kisebb csoport segítségével az Magyar Kommunista Párt (MKP), Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel soraiban bekebelezte a nagyobbik szocdem alakulatot, így átvették a hatalmat. Tolnai nem ebbe a körbe tartozott, ezért folyamatos támadásoknak volt kitéve. Nem is maradhatott Pécsett, a pesti Állami Zálogház igazgatója lett.

1950. június 12-én aztán bekövetkezett a baj: budapesti otthonuk elé begördült a rettegett fekete autó.

- Azt tervezte, hogy a hétvégén Pécsre látogat, éppen készülődött az utazásra. Felesége az indulás előtt még lesietett a boltba vásárolni - nem sejtette, hogy akkor látta utoljára a férjét. Mire visszaért, egy szétvert, felforgatott lakást talált, Tolnait az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) emberei már elhurcolták.

Dr. Vargha Dezső felidézte: a váci börtönbe szállították, de erről felesége egyáltalán nem kapott értesítést, így semmit sem tudott férjéről. 1953-ban, éppen, amikor kórházban feküdt, kapta a hírt, hogy Tolnai József 1951-ben meghalt.

Az igazságra csak egy bő évtized után derült fény: 1962-ben rehabilitálták, csontjait egy ládában adták át özvegyének. A maradványokon végzett vizsgálatok kiderítették, az egykori pécsi polgármestert agyonverték, amelyre egyértelmű bizonyíték volt a koponyáján és számos csontján talált törés, illetve a kiütött fogak. Mint később kiderült, azért került erre a sorsra, mert az őrök nem bírták elviselni, hogy Tolnai tartotta a lelket rabtársaiban. Az akkori börtönökben a falakra kiírt „Ne csak őrizd, gyűlöld is!" felfogás sajnos a gyakorlatban is megvalósult.

A volt városvezető végül megkapta a végtisztességet, és a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. 


Képünkön: Tolnai József festett portréja a városházát díszíti. 

Palotás P. - Fotó: Dittrich Éva