Egy pécsi Jellasics is harcolt a szabadságharcban – méghozzá a magyar seregben!

2021. június 28. hétfő 15:18

Egy pécsi Jellasics is harcolt a szabadságharcban – méghozzá a magyar seregben!

Ha nem is testvérháborút, de pécsi vonatkozású rokoni küzdelmet is hozott az 1848/49-es szabadságharc. Városunk szülötte, Jellasics (Jellachich) Károly a magyar hadsereg hadnagyaként szolgált, így a hírhedt bánnal is farkasszemet nézett a csatamezőn.

 

Azt gyakorlatilag mindenki tudja, hogy a '48/49-es szabadságharc egyik fontos alakját Jellasicsnak hívták. Az már kevésbé ismert, hogy a horvát bán mellett a család egy másik tagja is fontos szerepet töltött be a történelem viharos éveiben, mégpedig a magyar oldalon. Jellasics Károlyról van szó, aki 1833-ban Pécsett látta meg a napvilágot.



Korábban dr. Vargha Dezső nyugalmazott főlevéltárost kértük meg, hogy idézze fel az akkori eseményeket.

- A Jellasics család egy része Pécsett telepedett le, történetünk főszereplői távoli rokonságban álltak egymással. Károlyra nagy hatással volt a márciusi forradalom hevülete, ezért fiatal kora ellenére beállt a Tolnai Önkéntes Nemzetőr Zászlóaljba, tizenöt éves korában pedig már hadnaggyá léptetették elő - mondta.

A történelem nem sokkal később a pákozdi csatában összehozta a két rokont, akik életükben először a hadszíntéren láthatták egymást (ezt követően a feljegyzések szerint 1851-ben találkoztak még).

Jellasics Károly az eszéki vár védelmében is részt vett, az erődítményt azonban - akárcsak Pécset - 1849. elején elfoglalták a túlerőben lévő osztrák haderők. Ezt követően már nem volt jelentősebb hadművelet Baranyában, így Jellasics Károly útja Debrecenbe vezetett, a forradalmi kormány szolgálatába állt ismét.

- A későbbiekben a Görgey-féle dicsőséges hadjáratban is fontos szerepet kapott, és egészen a szabadságharc leveréséig hadnagyként szolgálta a magyar hadsereget. Világosnál ő maga is letette a fegyvert.

A bukás után a kivégzést elkerülte, ám a büntetést nem. A többi, viszonylag alacsonyabb rangú tiszthez hasonlóan őt is besorozták az osztrák hadseregbe.

Katonai pályafutása után orvosi diplomát szerzett Pesten, majd a dárdai járás (ma Horvátországhoz tartozik) főorvosa lett. Közegészségügyi tevékenysége mellett szakmai és közéleti cikkeket is írt, ez pedig országos ismeretséget hozott a számára.

Jellasics Károly számos történelmi esemény tanúja volt: megélte az 1848-as forradalmat, harcolt a szabadságharcban, és még mindig fiatal volt az 1867-es kiegyezéskor, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületésekor. Néhány évtizeddel később aztán az első világháború kitöréséről is olvashatott a lapokban, akárcsak a monarchia összeomlásáról. Mivel Baranyát is megcsonkították, a saját bőrén érezhette a trianoni döntés következményeit, valamint Pécs szerb megszállását, majd az idegen haderők kivonulását.

1921-ban halt meg, a Jellasics család többi tagjával együtt a pécsi temetőben nyugszik. A sírhelyet a városvédő egyesület javaslatára védetté nyilvánították.


Képünkön (archív) dr. Vargha Dezső látható Jellachich Károly pécsi sírhelyénél. 

Palotás P. - Fotó: Dittrich Éva (archív)