A Rácvárosi útról a hajléktalanok közé: élet a sínek mellett

A Szentlőrinc felől vonattal Pécsre érkező utast már azelőtt lehangoló kép fogadja, hogy a szerelvény befutna a lepukkant vasútállomásra. A Megyeri felüljárótól nem messze, az uránvárosi Páfrány utcától mindössze száz méterre lévő erdős részen ugyanis hajléktalanok vertek tanyát, akik lomtalanításkor összegyűjtött holmikból tákolt viskókban élnek. A Pécsi Újság.hu, helyszínen járt munkatársainak szinte kérdeznie sem kellett, a bódékban élő egyik hajléktalan készséggel mesélt, hogyan vezetett életútja a Rácvárosi útról a vasúti töltés mellé. Mint mondta, ebben nagy szerepet játszott a neve és egy csaló szomszéd.

A Páfrány utcai garázssortól kitaposott ösvény vezet a sínpár melletti hajléktalan-tanyáig. Az összetákolt bódékban lakó emberek is ezen az útvonalon járnak be a városba, hogy guberálásból némi élelemhez jussanak.  

TEKINTSE MEG VIDEÓNKAT:



Nem kellett sokat sétálnunk Uránvárosból ahhoz, hogy egy egészen más világba csöppenjünk: pár percen belül egy deszkákból, fóliából, törött cserepekből épített kisebb tanyán találtuk magunkat. Mint a dokumentumfilmekből megismert mexikóvárosi nyomornegyedek - pedig ez a tavalyi kulturális főváros belterülete.

Mikor a helyszínre érkeztünk, az egyik lakó éppen vacsorázott, ám, hogy megzavartuk, láthatóan cseppet sem bánta. A kukázáskor összegyűjtött élelmet félretéve belekezdett történetébe, hogyan is jutott hajléktalan-sorsra.

- Nyolc éve élek az utcán, korábban a Rácvárosi úton volt egy ingatlanom - kezdte az ötvenkilenc éves Sekutor Antal, akit - elmondása szerint - többek közt a neve sodort bajba.

Történt ugyanis, hogy egykori szomszédja, egy bizonyos Szektor Antal komoly tartozást halmozott fel a közműszolgáltatók felé.

- Az illető bejelentkezett az én címemre, onnantól kezdve pedig hozzám jöttek a számlák, amiket még akkor sem fizettem volna ki, ha lett volna rá pénzem. Hiába éltem panasszal, mutattam be a számlákat, melyeket nem Sekutor, hanem Szektor névre címeztek, nyolc évvel ezelőtt kilakoltattak. Egyszerűen összekeverték a két nevet. Hasonló hangzású a két név, de érthetetlen számomra, hogy történhetett ez meg - emlékezett vissza.

A tanyán ketten élnek. Mikor a helyszínen jártunk, a másik lakó épp a városban gyűjtögetett. A sínpár melletti „otthonukat" - a körülményekhez képest - igyekeznek rendben tartani: az ingóságok, ruhák, az aprított fa mind rendben sorakoznak, a viskók között pedig egy kertet is gondoznak.

- Volt, hogy idejöttek és mindent széthordtak, de szerencsére ritkán zaklatnak idegenek.

Talán kevésbé szerencsés, de a szociális munkások sem gyakori vendégek ezen a helyen, Sekutor Antal szerint ugyanis utoljára decemberben jártak kint.

Mégis, miből él, honnan szerez vizet és élelmet? - kérdeztük.

- Vizet a közeli közkútról hozok, ennivalót pedig kukázásból szerzek. Csak nagyon ritkán gyűjtök vasat, segélyt sem kapok, pedig korábban húsz évig dolgoztam a Zsolnay-gyárban.

Sekutor Antal egyre kevésbé bízik abban, hogy valaha is pont kerül a szerinte jogtalan kilakoltatási ügy végére, de azért nem adja fel a harcot. Több levelet is írt már a bíróságnak és az ügyészségnek, és azt mondja, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy egykori tulajdonát visszaszerezze.

Palotás P. - Videó: Hamerli Endre