Vasárnap védelme, kétkamarás országgyűlés

A fenti szervezetek a Kereszténydemokrata Néppárt felkérésére fogalmazták meg és juttatták el javaslataikat az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz.

A NOE általánossá tenné a választójogot akként, hogy minden állampolgár - korától függetlenül - rendelkezzék választójoggal. A kiskorú állampolgárok szavazati jogukat törvényes képviselőjük útján gyakorolhatnák. Kiemelték: a házasság és család intézményének védelmét az eddigieknél is hangsúlyosabban és félre nem érthető módon kell rögzíteni.

A NOE indítványozza még, hogy a házasság és család intézményének védelmén túl deklarálják, hogy a házasság férfi és nő tartós életközössége, - fő szabályként - célja gyermekek világra hozatala, családon belüli felnevelése. Rögzítenék azt is, hogy az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseket minden más emberi kapcsolat szabályozásától függetlenül kell rendezni. Viszont szeretnék látni az új alkotmányban, hogy az állam az állampolgárok közössége, amelynek jelentős részben mentesítenie kell a több gyermeket nevelő családokat a rájuk nehezedő anyagi terhektől. Megfontolandónak tartják továbbá a lakhatási jognak, mint alkotmányos jognak az elismerését.

A Magyar Katolikus Egyház szerint szintén megkerülhetetlen a házasság intézményének elismerése és megerősítése, tekintettel az egyéb párkapcsolati formák terjedésére. Az alkotmánynak rögzíteni kell azt is, hogy a családok - különösen a sok gyermeket nevelők - védelemre és gondoskodásra jogosultak. Az Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek által jegyzett levélben alapvető kérdésnek nevezik az emberi élet legteljesebb védelmét.

Megjelenthet az alkotmányban - álláspontjuk szerint - a vasárnap, mint munkaszüneti nap védelme, ez ugyanis a család védelmével, és a vallás szabad gyakorlásának jogával függ össze.

A katolikus egyház fontosnak tartja, hogy az alaptörvény garantálja az egyház - a vallási közösségek - önálló, az államtól független, szabad működését. Tanításuk számos eleme az alkotmányban is megjeleníthető - írták - így mindenekelőtt az emberi méltóság feltétlen tisztelete, a szolidaritás és szubszidiaritás elve. Megjeleníthetők továbbá szerinte az oktatáshoz való jog egyes elemei, így a szülők jogai, a vallásoktatás szabadsága, az iskolák alapításához és fenntartásához való jog biztosítékai. Helyénvalónak tartanák, ha megjelenne egy olyan preambulum, ami kifejezi nemzetünk történelmi és kulturális hagyományait.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek szerint az új alkotmány preambulumának utalnia kell a Tízparancsolatra, arra, hogy a magyar kultúra, ami az európai kultúra szerves része, zsidó-keresztény gyökereken alapszik, és a magyar állam létét, a magyarság fennmaradását az biztosította, hogy immár több mint ezer éve, Szent István vezetésével az itt élőket befogadták a keresztény Európába. Fontosnak tartják azt is, hogy az új alkotmány, amikor deklarálja a lelkiismereti és vallásszabadságot, rögzítse azt is, hogy Magyarországon működnek történelmi egyházak és más vallási csoportok.

Álláspontjuk szerint az államnak felelősséget kell vállalnia azért, hogy az egyházi intézmények közintézménynek minősüljenek, s azonos elbírálásban részesüljenek, mint az önkormányzatok, állami intézmények.

Javasolják azt is, hogy az új alkotmány ismerje el és védje ne csak az egyes emberek, hanem "az emberek csoportjainak méltósághoz" való jogát is.

A Civil Összefogás Fórum többek között azt indítványozza az alkotmányos rend fejlesztéséről is szóló írásában, hogy bizalmatlansági indítványt miniszter ellen is be lehessen nyújtani; az államfő a miniszterelnök meghallgatása után dönthetne.

A szervezet növelné a helyi önkormányzatok szerepét, 5 ezer lakosig a döntéseket 30 tagú bölcsek tanácsa hozná, élén a községi bíróval, döntéseinek törvényességéről a jegyző gondoskodna. A korrupció elleni küzdelmet alkotmányos szintre emelnék.

A kötelező ügydöntő népszavazások körébe emelnék "az állami szuverenitást jelentősen korlátozó nemzetközi szerződéseket" és szorgalmaznak egy, az "alkotmányt tehermentesítő", a mainál részletesebb népszavazási törvényt is. Felvetik az Országgyűlés kétkamarássá alakítását, az államfő helyzetének újraszabályozását.

Írásuk szerint ki kell fejezni, hogy az állam elutasítja és bűnös rendszernek tartja a legutóbbi évtizedekben uralkodó kommunista rendszert.

(mti)