Tízszer módosította a Ház az alkotmányt

A legutóbb elfogadott alkotmánymódosítás az alaptörvényben rögzíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát. A fideszes Rogán Antal erről szóló javaslatáról a Fidesz-frakció kérésére név szerinti szavazáson döntött a Ház december 20-án úgy, hogy az indítványt a kormány nem támogatta, a vezető kormánypárt képviselőcsoportja ugyanakkor kötelező szavazást rendelt el tagjai számára, és a kereszténydemokraták is igennel voksoltak.

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket - összegezhető egy másik elfogadott változtatás lényege.

A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással az alkotmány módosítását november közepén a fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján, amelynek nyomán az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

(Ezzel megegyezően módosította a kormánytöbbség az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely kimondja továbbá, hogy a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Az alaptörvény ezt megelőzően nem tartalmazott az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó utalást. A testület hatáskörének szűkítését Lázár János azután kezdeményezte, hogy az Ab október végén alkotmányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a 98 százalékos különadót.)

Egy héttel korábban, november 8-án is megszavazott a parlament egy javaslatot, amely az alaptörvényt módosította. Ezzel - a kormány javaslatára - azt rögzítette a Ház: a jövőben a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben.

Szólt alkotmánymódosítás arról, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak a választásokon; szólt a parlament létszámának körülbelüli megfelezéséről; különadó kiszabását tették lehetővé a törvényalkotók az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire; a jövőben a képviselő-testületen kívülről is lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest és megyei közgyűlési alelnököt választani. Egy másik alkotmánymódosítás értelmében a korábbi paritásos bizottság helyett egy olyan jelölőbizottság tesz javaslatot - egyszerű többséggel - az alkotmánybírák személyére, amelynek összetétele tükrözi a parlamenti létszámarányt, azaz jelenleg kormánypárti többséggel működik. A médiacsomaggal kapcsolatban bekerült az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata.

Az új alaptörvény megalkotását célul tűző Fidesz-KDNP-kormány vezetője, Orbán Viktor felkérésére korábban, még nyár elején hattagú testület alakult az új alkotmány koncepciójának kidolgozására, a Ház pedig nem sokkal ez után egy alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött, amely már a Ház elé is terjesztette az alkotmány szabályozási elveiről szóló javaslatát.

Az ellenzék kivonult az alkotmányozás folyamatából, de Lázár János fideszes frakcióvezető a múlt héten az együttműködés jegyében arra kérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy térjenek vissza az "alkotmányozás asztalához", vegyenek részt az új alaptörvény elkészítésében, és az egyeztetéseket kezdjék újra januárban.

A kormányfő az alkotmányozás "menetrendjéről" egy múlt pénteki lapinterjúban elmondta, hogy február végén, március elején megkezdődik a nemzeti konzultáció az alkotmányról, és az önkormányzatok is közmeghallgatásokat tartanak majd.
Március 15-én az Országgyűlés egy ünnepélyes deklarációval átalakítja magát alkotmányozó nemzetgyűléssé, ami nem jogkörbővülést jelent, hanem azt, hogy semmilyen más kérdéssel nem foglalkozik, csak az új alkotmánnyal - mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek.

Április 25-e után az Országgyűlés megalkotja azokat az új törvényeket, amelyeket az új alkotmány értelmében meg kell alkotni, 2012. január elsején ezek is hatályba lépnek, és ezzel zárul majd le Magyarország átszervezése - nyilatkozta az újságnak a miniszterelnök.

(mti)