Reggeli lapszemle: Mesterházy vs. Gyurcsány

Mindenkinek önmérséklettel kell rendelkeznie, hogy a végén kompromisszum szülessen - vallja Mesterházy Attila. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy az egyik álláspont nyer, a másik meg elbukik, hanem hogy a két álláspont közeledik egymáshoz.

Szili Katalin a frakcióból és a pártból is kilépett, amit az MSZP elnöke téves helyzetelemzésnek minősített, de ezt magánvéleményként mondta.
"Tudomásul veszem döntését, ám azt kértük, adja vissza mandátumát, amit Baranya megyei listavezetőként szerzett, s amely a pártot illeti" - fogalmazott Mesterházy Attila.

Magyar Nemzet: Nyomkövető válthatja fel az előzetest

Karra vagy lábra szerelhető, GPS-alapú nyomkövetővel lehetne kiváltani számos terhelt előzetes letartóztatását a büntetőeljárásokban a törvényalkotók szerint. Az eszköz húszezer forintba kerül, de működtetéséhez ki kell építeni azt a műszaki központot, amelyben az erre kiképzett személyzet tartja ellenőrzés alatt a házi őrizetben lévőket. A technika néhány száz milliós költsége hamar megtérülne: az előzetesben lévők naponta, fejenként nyolcezer forintba kerülnek az adófizetőknek.

Magyar Hírlap: Hétre emelkedett a kolontári iszapkatasztrófa halálos áldozatainak száma. Pintér Sándor belügyminiszter tegnap azt mondta, a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik a gátszakadás ügyében. Olcsóbb áram, vissza nem térítendő állami támogatás és uniós pénz is segítette a vörösiszap-katasztrófáért felelős Mal Zrt. tevékenységét. A cég 2003-ban lépett ki a liberalizált árampiacra, miután előszerződést írt alá az E.ON magyarországi kereskedelmi cégével az inotai alumí niumkohó teljes és az ajkai timföldgyár ötvenszázalékos villamosenergia-ellátására. A Mal Zrt. jól járt a kilépéssel, mert a közüzemi tarifánál olcsóbban jutott energiához. Tolnay Lajos, a cég elnöke akkor azt mondta, 527,7 gigawattórányi áram vásárlásáról szól a megállapodás.

Ráadásul miközben a tulajdonosok bagóért, tízmillió forintért privatizálták 1997-ben - Horn Gyula kormányzásának idején - az ajkai timföldgyárat, 2005-ben kétszer százötvenmillió forint támogatást kaptak a gazdasági versenyképesség operatív programból technoló giai fejlesztésre.

A háromszázmillió forintos uniós pénzből mintegy százötvenmilliót az ajkai gyár kapott „évenkénti hatezer­ötszáz tonna többlet-gyártókapacitás létrehozása környezetbarát, magas hozzáadott értékű, szuperfinom, illetve viszkozitásoptimált alumínium-hidroxid töltőanyagok előállítására" címen. Százötvenmillió forint pedig a Mal veszprémi gyárának szalagtermelés-bővítésére jutott.

Öt évvel ezelőtt a Mal új hulladékfeldolgozó berendezést telepíthetett várpalotai üzemébe, miután a beruházásához százmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A támogatást igazoló dokumentumokat Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter adta át 2005-ben, miután kihirdette a Smart Hungary beruházásösztönzési program környezetvédelmi szempontú technológiaváltás huszonkilenc nyertesét, köztük a Mal Zrt.-t is. A pályázatok értékelésekor a környezetvédelmi cél megvalósítása, az ipar környezeti terhelésének, a káros környezeti hatások és a kibocsátások mértékének csökkentése volt az elsődleges szempont.

MTI