Optimista felhangok

Vuk Jeremic azt ígérte: Szerbia mindent megtesz az uniós integrációjáért, igyekeznek elérni, hogy október 25-én a külügyminiszterek tanácsa felkérje az Európai Bizottságot, mondjon véleményt arról, felkészült-e Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Martonyi János külügyminiszter megerősítette, nagyon fontos, hogy tíz nap múlva kedvező döntést hozzanak, Magyarország ugyanis határozottan támogatja Szerbia uniós integrációját. A tárcavezető egyúttal elmondta: a magyar Országgyűlés a következő hetekben ratifikálja a Szerbia és az EU között létrejött társulási és stabilitási egyezményt.

Budapest azt is szorgalmazza, hogy minél előbb kezdődjenek meg a tárgyalások Belgrád és Pristina között, ahogyan azt a nemrég született ENSZ-határozat előirányozta - emelte ki magyar tárcavezető.

Arra a kérdésre, ha Szerbia uniós befogadásának feltétele lenne, hogy a belgrádi kormány ismerje el Koszovó függetlenségét, Vuk Jeremic úgy fogalmazott: a volt szerb tartomány függetlenségét nem ismerik el, mert ez ellenkezne a szerb alkotmánnyal és a szerb nép akaratával is, s szerinte Koszovó ügyét az EU-integrációtól elkülönítve kell kezelni.

A szerb külügyminiszter úgy értékelte: a magyar-szerb kapcsolatok erősek, tartalmasak és egyre kedvezőbben alakulnak; szólt arról is, hogy a közeljövőben három-négy alkalommal is találkozik majd magyar partnerével. Hozzátette: magyar kollégájával pénteken a soros magyar uniós elnökség céljairól, a nyugat-balkáni régió helyzetéről is beszéltek.

Martonyi János megemlítette, hogy a találkozón szó volt Orbán Viktor kormányfő belgrádi látogatásáról, valamint a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság várható üléséről.

A magyar külügyminiszter emlékeztetett: első hivatalos látogatásán Belgrádban járt, ezt viszonozza most Vuk Jeremic.

Arra az újságírói kérdésre, mikor kezdheti meg munkáját az a történészbizottság, amely az 1944-45-ös vajdasági eseményeket vizsgálja ki, a szerb külügyminiszter elmondta: két hete kértek fel kilenc történészt a munkára, s reméli, hogy a testület hamarosan elindíthatja tevékenységét.

1944-45-ben az egykori Jugoszláviában, a mai Bácska és Bánát, valamint a baranyai háromszög területén a bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság utasítására tömegesen kínozták meg és végezték ki a kollektív bűnösséggel vádolt magyar és német nemzetiségű lakosokat. (Egyes történelmi források szerint '44-45-ben közel ötvenezer délvidéki magyart végeztek ki Tito partizánjai – a szerk.)

Kép és szöveg: MTI