Még mindig nem „divat” a Gulágról beszélni

2010. október 17. vasárnap 09:55

Többet kell tenni azért, hogy a magyar nemzet megismerje a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokban, a Gulagokban történteket, a fiatalokkal is meg kell ismertetni az eseményeket - mondta Kun Miklós történész a magyar rabok hazatérésének 57. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen szombaton, a budapesti Honvéd téren.

A Gulagon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett ünnepségen a budapesti Kremlinológiai Intézet igazgatója kijelentette: a XX. században több borzalmas esemény történt a két világháborútól kezdve a két totalitárius rendszerig, s utóbbiak egyformán "kártékonyak" voltak, még ha részleteikben különböztek is.

Magyarországon nagyon sokáig, de az elmúlt nyolc évben sem volt "divat" beszélni a kényszermunkatáborokról - fogalmazott Kun Miklós.

"Emberkereskedelem folyt", amikor például Sztálin fogadta Ribbentropot Moszkvában, vagy amikor Churchill-lel egyeztetett, Sztálin szerint a legértékesebb áru az ember volt - mondta. Mint kifejtette: a hivatalos indok az volt, hogy háborús jóvátételről és a németek deportálásáról volt szó, de nemcsak németeket vittek el.

Hozzátette: gyakran megtörtént, hogy az emberek lementek az utcára, és csak évekkel később tértek haza.

Jóvátételt lélekben lehet adni a túlélőknek, ezért is szükséges, hogy a magyarok minél inkább megismerjék a Gulag-táborokban történteket - hangsúlyozta.

Puskás András (Fidesz-KDNP), az V. kerület alpolgármestere beszédében kiemelte: Magyarországon csaknem minden családot érintett a kényszermunka, 1944-1948 között rokonokat, barátokat, ismerősöket, közvetlen családtagokat hurcoltak el a táborokba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt olyan falu, ahonnan csaknem minden munkára fogható férfit elvittek - tette hozzá.

Az elhurcoltak többsége sosem tért vissza, akik pedig mégis hazajöhettek, azoknak a kommunista rendszerben hallgatniuk kellett arról, hogy mi történt velük a táborokban, különben fenyegették, ellehetetlenítették, börtönbe zárták őket - fogalmazott. Hozzátette: Magyarországon a nyolcvanas évek végétől beszélnek és emlékeznek meg a szörnyűségekről.

Az áldozat azonban nem volt hiábavaló, "a magyar társadalomban felgyülemlett keserűség 1956-ban szabadságharcba torkollott", amelyet ugyan levertek, de ez vezetett el később a rendszerváltozáshoz - hangsúlyozta Puskás András.

A Honvéd téri emlékműnél koszorút helyezett el Boross Péter volt miniszterelnök, Csallóközi Zoltán kabinetfőnök, Mádl Ferencné, Antall Józsefné és Semjén Zsoltné.
A Gulag áldozatainak emlékművét a budapesti V. kerületi Honvéd téren 1993-ban állították fel, alkotója Veszprémi Imre. A carrarai márványból és ólomból készített emlékművet a Gulagokon Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány állíttatta.

(mti)