Lendvai Ildikó az irgalmat hiányolja

A szocialista politikus szerint a jogszabály-módosítás „embertelen, igazságtalan, nélkülözi a hétköznapi irgalmat és a kívánt céljának sem felel meg". Úgy fogalmazott, hogy az intézkedés következményei éppen nem a nagyobb biztonságot, hanem gyerekek bűnözővé válását segítik elő.

Emlékeztetett arra, hogy augusztusban a törvény hatályba lépése után bizsulopáson ért 15 éves lányok kerültek egy „nagyon ostoba és nyilván elítélendő gyerekcsínyért, de mégis csak gyerekcsínyért" fogdába majd pszichiátriai intézetbe.

Véleménye szerint ez a törvény iskola helyett a „bűnözés iskolájába" vezeti a gyerekeket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik megyei bíróság elnöke kijelentette, az új törvény értelmében átlagosan 20-30 perc jut majd egy-egy eset tárgyalására.
Lendvai Ildikó szerint miután a törvény semmiféle különleges elbírálást nem ad fiatalkorúak esetében, ezért húsz perc alatt dőlhet egy-egy gyerek sorsa.

Aggasztónak nevezte azt is, hogy a törvény vagyoni helyzet alapján is szelektál. Abban az esetben, ha a bíró pénzbírságot szab ki a szabálysértésért, de azt a gyermek családja nem tudja kifizetni, akkor a fiatalkorú elkövetőt mégis börtönbe lehet zárni.

Hangsúlyozta, semmit sem szabad ellopni, de feltette a kérdést, hogy a törvénymódosítás valóban a közbiztonságot szolgálja-e. Megjegyezte, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésétől szeptember végéig 300 fiatalkorú került a törvény elé szabálysértésért. Hangsúlyozta, hogy nem ennyi gyermeket zártak börtönbe, de ennyit „fenyegetett egy-két hónap alatt ez a veszély".
Egyúttal félőnek nevezte, hogy a jövőben a bírók élni fognak az elzárás lehetőségével.

Az Alkotmánybírósághoz írt beadványuk hivatkozási alapjait említve közölte, hogy meglátásuk szerint a jogszabály-módosítás az alkotmány gyermekjogokat és a nemzetközi kötelezettségeket érintő pontjába, a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseibe, a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménybe, illetve a nemzetközi szervezet határozatába is ütközik.

Elmondta, hogy a beadványt Lamperth Mónikával, Szűcs Erikával és Vadai Ágnessel közösen jegyzi, mert véleményük szerint egy ilyen esetben először a nőknek kell érzékenységet mutatniuk.

Egyúttal emlékeztetett arra: az Alkotmánybíróság egy 2002-es határozatában éppen azt állapította meg, hogy a korábbi szabálysértési törvény azzal tesz eleget az alkotmánynak, hogy kimondta: nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy fiatalkorú.

A politikus véleménye szerint fiatalkorúak esetében szabálysértéseknél lehetne figyelmeztetést alkalmazni, a kárt megtérítő közösségi célú munkavégzést kiszabni, esetleg mediátorok segítségével a kárelkövetőt és a károsultat összehozni, akik egymás között tisztázhatnák a kárpótlás módját.

Kitért arra is, hogy ebben a ciklusban már harmadszor fordulnak törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Szavai szerint attól tartanak, hogy egy olyan ártalmas szemlélet van kibontakozóban, amely „pusztán az irgalom nélküli büntetést" tartja hatékony eszköznek.

(mti)