Hatalomkoncentráció, vagy a jó állam eleme?

A kormány kiemelt célja a közigazgatási rendszer átalakítása, egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb, legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás létrehozása - közölte Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Expozéjában leszögezte: a kormány azért indította el a közigazgatás szerkezetének ésszerűbbé tételét, mert alapvető szándéka a "jó állam" megteremtése.

Horváth Zsolt, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, a javaslat egy átfogó indítvány, amelynek középpontjában a jó állam mellett az ember áll. Ezt azért tartotta fontosnak, mert szerinte az elmúlt években nemhogy közelebb, hanem inkább távolabb került az állam az embertől.

Kiemelte: a hatékonyságot feltételező centralizációnak kell megvalósulnia. Az első és legfontosabb lépésnek azt tartotta, hogy egy ütemben indulhat el a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakítása, így egységes irányítási rendszer valósulhat meg.
Hangsúlyozta: komoly hibát kell elkövetni az átalakítás során ahhoz, hogy az új rendszer drágább legyen, mint eddig.

Véleménye szerint az egyablakos rendszer a hatékonyságot fogja növelni.
Kitért a közigazgatási eljárás rendszerére is, mint mondta, az már most kijavítja a korábbi átalakítás miatti hibákat.

Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy a javaslatból kiolvasható kormányzati koncepció súlyos szakmai és politikai problémákat vet fel. Kifogásolta az elnevezést, amely arról szól szerinte, hogy a kormány közvetlen kiszolgálójává akarja tenni a magyar közigazgatást.

A szakmai szempontok ezzel párhuzamosan háttérbe szorulnának - jegyezte meg a szocialisták vezérszónoka.

Az MSZP szerint összekeverednek a megyei, helyi és kormányhivatalok hatáskörei is, s nem jelölik ki a hivatalok hatáskörét, a vonatkozó rendeletről még maguk az államigazgatási szervek sem rendelkeznek információval - sorolta.

Összességében egy dologban sikeres a csomag, abban, amit eddig is gyakorolt a kormány, ez a hatalomkoncentráció - mondta, hozzátéve: nem kívánatos, hogy politikai megfontolások uralják a közigazgatást. Az MSZP-frakció nem támogatja a törvényjavaslatot, s azt kérte, mások se támogassák.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta, az új rendszer mindenképpen olcsóbb és átláthatóbb lesz, s a kormány bürokratikus akadályokat is lebont. Hozzátette: egyidejűleg az állampolgárokhoz is közelebb kerülnek a szolgáltatások.
Véleménye szerint attól is gyenge volt az állam, hogy területi szerveit nem irányították megfelelően. Húsz hónapon keresztül az önkormányzatok törvényességi felügyeletét sem volt képes ellátni a korábbi kabinet - idézte fel, megjegyezve: Lamperth Mónikának (MSZP) nagy szerepe van abban, hogy a kormány államigazgatási szerveit "szétverték".

Kiemelte: akkor jó az állam, ha költséghatékonyan működik, és az állampolgárok képesek átlátni. Az eddigi dzsungel átláthatatlan volt az emberek számára - összegezte.

A megfogalmazott kritikákra reagálva felvetette: miért baj, hogy kormányhivataloknak hívják a hivatalokat? A javaslat megteremti a lehetőséget, hogy tisztítsák önkormányzat és állam feladatellátását - mondta.

Apáti István (Jobbik) az előterjesztésről szólva azt mondta, a jelenlegi kormányzat a hatalomkoncentráció irányába mozdult. A törvényjavaslat mögött a Jobbik a hatalom bebetonozásának szándékát látja - jegyezte meg.

Példaként említette, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat az önkormányzati pozíciókra ugyan kiterjesztették, viszont az országgyűlési képviselők számára kifejezetten lehetővé teszik a kormánymegbízotti poszt betöltését.

Álláspontja szerint azzal, hogy parlamenti képviselők is lehetnek kormánymegbízottak, nem válik szét a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ág. Emellett - folytatta - a sokszoros álláshalmozásról is beszélni kell.

Közölte, azzal egyetértenek, hogy a régiók "idegen testek" voltak a magyar hagyományokban.

A törvényjavaslat tartalmaz előremutató elképzeléseket, de a kivitelezés módjával "óriási problémánk van" - összegezte Apáti István.

Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka kifejtette: az összevonás költségvetési jellegű, de a szakmai feladatellátást önmagában nem érinti, hiszen a hivatalba szakigazgatási szervként tagozódnak be az eddig önálló szervek.

Az LMP támogatni tudja mind a közigazgatás hatékonyabb, egyszerűbb működésének előmozdítását, mind az erősebb területi koordinációval kapcsolatos kormányzati célokat, azonban nem tudnak eltekinteni attól a félelmüktől, hogy "egy politikai zsákmányszerzést" szolgáló javaslat fekszik a Ház előtt - fogalmazott.

Aggályaikat ismertetve azt mondta, nem történt meg a létrejövő kormányhivatalok elemzése, holott a törvény véleményezéséhez elengedhetetlen hatástanulmány elkészítése.

Az, hogy a kormánymegbízott esetében hiányzik a képesítési előírás, Szilágyi Péter szerint azt a benyomást kelti, hogy a "jó állam" pusztán politikai lojalitást jelent a kormányoldal számára.

(mti)