Gyurcsány: "nincs, aki pótolni tudna"

A miniszterelnök hétfőn nyilatkozott a Bloombergnek Budapesten, s a New York-i székhelyű hírszolgálati iroda kedden közölte az interjút. A megjelent interjú szövegét a Miniszterelnöki Hivatal bocsátotta az MTI rendelkezésére.

Az amerikai hírügynökség emlékeztetett arra, hogy "a kormányfő népszerűségi mutatói rekordmélységbe süllyedtek", illetve kitért a kormányellenes utcai tüntetésekre, a sztrájkokra és sztrájkfenyegetésekre,az ellenzéki által kezdeményezett népszavazásra.

"Kormányon kell maradnom, amíg csak előbbre tudok lépni... Nem kell sokat gondolkodni itt a stratégián, csak menni, menni, menni kell előre. Ez az egyetlen stratégia, mert az irány helyes... Aki ismer engem, tudja, hogy nem vagyok az a típus, aki félúton feladja, nem futja végig a pályát... Nem számolok azzal, hogy a belátható jövőben bárki is olyan kihívást intézne politikám és személyem ellen, amely lényegesen megváltoztatná a magyar politikai tájképet" - idézte Gyurcsány Ferenc szavait a Bloomberg.

A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint december 17-én szavaz a magyar parlament az új egészségbiztosítási rendszerről. Ezzel kapcsolatban úgy idézte a kormányfőt: "Ha nem tudjuk elfogadtatni a parlamenttel az egészségügyi reform nagy befejező törvényét, akkor mindenkinek fel kell tennie magában a kérdést: te jó ég, most mi lesz? ... Ha nem lesz meg ez a törvény a tervezett időre, akkor a kormánynak le kell ülnie, és átfogó politikai felülvizsgálatot kell tartania a múltra és a jövőre nézve".

Gyurcsány Ferenc szerint feltehetően csak ijesztgetési taktika az, hogy a szabad demokraták azzal fenyegetődznek, kilépnek a koalícióból, ha egészségügyi reformjavaslatuk nem valósul meg. Úgy vélte, hogy a koalíció most simábban működik, mint elődje, Medgyessy Péter kormányzása idején, 2002 és 2004 között, vagy a Horn Gyula vezette első szocialista-szabaddemokrata kombinációja idejében, 1994 és 1998 között.

"A koalíción kívül nincs élet sem a szocialisták, sem a szabad demokraták számára" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint politikailag nem reális, hogy a kormánykoalíció pártjai hátat fordítsanak egymásnak.

Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta: hozzászokott ahhoz, hogy szinte a semmiből építse fel népszerűségét, s a közérzület megváltozik, amint kormányának programja más sebességi fokozatba kapcsol.

"2010 még nagyon-nagyon messze van. A reformok lebontó, a status quót romboló hatása és szakasza a végéhez közeledik. Könnyebb időszak kezdődhet, amelyben már építeni lehet. A magyar szavazók nagyon ingatagok" - fogalmazott.

Az idei államháztartási deficit a jelenleg érvényben lévő (6,4 százalékos) hivatalos mutatónál kedvezőbben fog alakulni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Bloombergnek, de számot nevezett meg.

"A kérdés most az, hogy mit tegyünk a növekedésért. ...a növekedés motorjaira kell összpontosítanunk, a legnagyobb kihívás jelenleg a növekedés, a növekedés, a növekedés" - hangsúlyozta.

Gyurcsány Ferenc szerint nincs szükség további intézkedésekre ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2009-re tervezett, a GDP arányában 3,2 százalékos államháztartási-hiány célt. A Bloomberg szerint a miniszterelnök szavai némi ellentétben állnak Simor András jegybankelnök és több elemző hétfői megnyilvánulásaival, miszerint ehhez további lépésekre van szükség.

A miniszterelnök arra számít, hogy a gazdasági növekedést elő fogja segíteni az export gyorsabb bővülése, amit a magas globális kereslet támogat.
"Egyetlen cél lebeg a szemem előtt, megteremteni a növekedés motorjait, megőrizve közben az egyensúlyt" - mondta a kormányfő az amerikai hírügynökségnek.

FRISSÍTVE:

A miniszterelnök közleménye a tegnap közzétett hírügynökségi interjúval kapcsolatban:

"Természetes, hogy az élőszóban készült interjúk esetében kivétel nélkül, minden esetben szerkesztésre van szükség. Ezt igénylik az élőnyelvi mondatokra jellemző fésületlenségek, hirtelen gondolatváltások, kusza mondatfűzések. A diktafonra és részben papírra is rögzített nyers szöveg stilizálás, húzás, tömörítés és egyszerűsítés után nyeri el a végső formáját, ami végül az olvasó elé kerül.

Az esetek kis részében azonban a szerkesztés során - minden manipulatív szándék nélkül is - megváltozhat, ad absurdum akár ellenkező előjelűre is változhat egy-egy mondat, illetve az eredeti jelentést nagyban befolyásoló módon változhat a szöveg akusztikája, tartalma és stílusa egyaránt.

A tegnap közzétett és ma sokszor idézett - sok kérdést generáló - Bloomberg-interjúmmal kétségkívül ez történt, hogy az végül néhány fontos ponton már olyan idegenül cseng, mintha nem is a magam mondatait látnám viszont.

Talán azért lehet így, mert - a szöveg egészéhez képest egyébként igen kevés -, de politikailag annál nagyobb figyelemben részesülő mondat esetében a szerkesztés során akaratlanul is módosult az eredeti szándék szerinti mondanivalóm. (Jó példa erre az azóta sok médium által átvett mondat, miszerint azt nyilatkoztam volna, hogy 2010-ben bizonyosan én leszek a pártom miniszterelnök-jelöltje. Az alábbi, eredeti szövegből kiderül, hogy ilyet egyetlen egyszer sem mondtam az interjú során, ilyen, vagy ehhez hasonló mondat kizárólag a riporter szájából hangzott el, többnyire kérdés formájában.)

Megtapasztalva az interjú kiváltotta nagy érdeklődést, a további félreértések elkerülése és a fontos ügyekben vallott nézeteim újbóli, pontos rögzítése érdekében közzéteszem az interjú vonatkozó részének eredeti leiratát.

A leiratot kollégáim csak annyiban szerkesztették, húzták meg, hogy az élőnyelvi mondatok a megértést ne akadályozzák.

Az interjút készítő hírügynökségtől helyreigazítást természetesen nem kérek, az eredeti jelentésüket és szándékukat illetően akaratlanul torzult részletek tisztázása ugyanis kielégítő megoldásnak tűnik, annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy a hírügynökség szakemberei az interjú készítése és szerkesztése során tisztességesen és szakszerűen jártak el, amit ezúton is köszönök nekik.

Gyurcsány Ferenc,
a Magyar Köztársaság miniszterelnöke"

AZ ÚJABB KÉZIRAT:

Eredeti, szerkesztett leirat
(részletek)

Újságíró: (...) most akkor politizáljunk egy kicsit - tehát kell az ország támogatottsága. Kellő támogatáshoz meg el kell hitetni az emberekkel. Hogy áll ezzel a kormány, a támogatottság és az elhitetés dolgában?

Gyurcsány Ferenc: Nos, voltunk már sokkal „támogatottabbak". De az én egész eddigi pályafutásomat végigkíséri az, hogy elfogy a támogatás, így újra kell építeni azt. Ez az elmúlt 3 évben ez a harmadik ilyen periódus. 2004 nyara, 2005 nyara, és most újra. De azt is látom, hogy a választók ítélete Magyarországon az - hogy is mondjam? - „fordulékony". Amikor előrefelé tekintjük át ezt a politikát, és annak a nehézségeit, akkor nem túl bátorítók a választók. Inkább azt mondanák, hogy legyünk óvatosabbak. A végeredményt illetően pedig nagyon okosan és bölcsen ítélnek nagyon sok esetben.

Kétségtelen: sietős tempót diktálok. Valószínűleg a reformoknak ez a leépítő, status quo-t romboló hatása és szakasza mostanában a végéhez közeledik, és lehet indítani ennél egy könnyebb időszakot, amikor már építkezik az ember. De az igazság az, hogy nem a népszerűség jár a fejemben mostanában.

Újságíró: Azért megnézi a közvélemény-kutatásokat, nem?

Gyurcsány Ferenc: Persze, [hazudik az a politikus, amelyik ezt tagadja.]

Újságíró: Azért volt, aki már ilyet mondott nekem.

Gyurcsány Ferenc: Tényleg? Igen, mint az a nő, aki azt mondja, hogy soha nem néz tükörbe. Ez nagyjából annyira lehet igaz.

Újságíró: Mit gondol, amikor meglátja a számokat? Mi az első reakciója, amikor egy olyat lát, hogy 16:40? (...)

Gyurcsány Ferenc: Nagyon-nagyon messze van 2010. Vagy inkább úgy fogalmaznék: soha nem magammal van itt gondom. Mert én mindig azt remélem, hogy az én vezetőtársaimnak a kormányban, a pártban, a magyar baloldalon nem remeg a lábuk.

Újságíró: És mennyire remeg a lábuk mostanában?

Gyurcsány Ferenc: Hát azt látom, hogy ellentétben lényegében bármelyik elődömhöz képest, hogy másfél éve kormányzok, és egyetlen egy ember nem ült ki a kormánypárti frakciómból. Egyetlen egy sem. Mi ugyanannyian vagyunk, ahányan kezdtünk. Egyetlen egy kormánytag nem állt fel, hogy nem támogatja ezt a mi politikánkat. A kormánypártok egyetlen egy platformja, tagozata nem szólított fel, hogy most már változtassak a politikán.

Újságíró: Máshogy kéne - olyan már volt.

Gyurcsány Ferenc: Személyek, emberek. De hát, ez meg normális. Van, akik kevésbé bírják a terhet. Én nem érzek magamon a politika tartalmára vonatkozóan olyan nyomást, hogy ezt változtassam meg. Természetesen mindenki szeretné, hogyha ez kevesebb teherrel járna. Én ebben megértő tudok lenni, de nem olyan áron, hogy változtassunk a politikán.

Újságíró: (...) Tényleg arról van csak szó, hogy nem szeretnek népszerűtlenek lenni és nem bírják a nyomást? Vagy pedig lehet, hogy azt gondolják, hogy nem kell a vizitdíj, hogyha már átmegy az új biztosítási törvény. Ugye volt ilyen is.

Gyurcsány Ferenc: Én látok „egybefűző" programot. Az egészségbiztosítási [modellváltás], illetve maga, az egészségügyi reform, [sokak fejében] sajnos a vizitdíjban sűrűsödik, ölt testet. Ez félreértés. Ráadásul a vizitdíjnak van egy rendkívül fontos szerepe - azon túlmenően, hogy nagyon fontos bevételi forrást juttat az egészségügynek. Egy félévszázados illúzióval való szakítást tesz lehetővé: az ingyenesség illúziójával való szakítást. A magyar egészségügy olyan rendszer, ahol mindenkinek korlátlan számú letéphető jegye van egy tömbből. Lényegében egy természetbeni elosztásra épülő, az ár- és értékviszonyokat tagadó - Kornai szavával: „puha költségvetési korlát" körülmények között működő - intézményrendszer. Tehát a feje tetejéről a talpára kell állítani. Ebben van egy fontos kultúraváltás-jelleg. „Én vagyok a megrendelő. Rólam szól az egészségügy, nem a kórházról és nem az orvosról. Én akarok a középpontba kerülni. Van értéke annak, amit kapok..." A vizitdíj segíti, hogy létrejöjjön egy ilyen új kulturális viszony. (...) A szocializmus egy ittmaradt darabkájával való fájdalmas szembenézés.

Újságíró: Ha már az egészségügyhöz értünk, akkor megkérdezem, hogy lesz megegyezés vagy nem lesz megegyezés? December 19...17?

Gyurcsány Ferenc: 17-e a végszavazás. A hévégén is volt egyeztetés a koalíciós pártok között, amiről már a hétvégén is kaptam tájékoztatást, és ma is. Ez alapján a részleteket illetően kifejezetten bizakodó vagyok. Meg fogunk tudni állapodni. Az egészre vonatkozóan pedig teljesen világos, hogy nagyon markáns szakmapolitikai és politikai érdekei vannak az országnak is, meg a koalíciónak is, hogy meg kelljen állapodnia. Meg fogunk állapodni.

Újságíró: Mit szól ahhoz, amikor - mondjuk ma is - az én hírszerzőm szerint a koalíciós partner azt mondja, hogy ezen áll vagy bukik a koalíció? És hogyha nem úgy lesz, ahogy ők szeretnék, akkor ők kiszállnak.

Gyurcsány Ferenc: Azt azért nem, miután a részletekben kifejezetten kompromisszumkész mind a két fél, én úgy látom. Megoldásokról zajlik a vita. Nagyon kevés megoldatlan kérdés maradt ezen a területen. Ezért nem tudom, hogy ezt mondja-e a koalíciós partner, de a magatartásuk a részletek tekintetében - azt mondanám - rugalmas és felelős. A végeredményt illetően meg szerintem az álláspontjuk, az respektálható. Ők azzal jöttek be a koalícióba, hogy az egészségügyi reformot megcsináljuk. Ha az egészségügyi reform nagy „zárótörvényét" a kormány nem tudja elfogadtatni a parlamentben, nos, ott mindenkinek föl kell tenni a kérdést, hogy „Te jó ég, hogyan tovább!?". Föl kell ezt tennie nyilvánvalóan annak a koalíciós pártnak, amelyik ezért a szakpolitikai területért felel, de fel kell tennie a koalíciónak magának is, illetve az egész kormánynak. De szerintem ezt értik ám. Ilyenkor - hogy is mondjam? - a politika az nem szimpla matematika, egyszerű racionalitás. Megoldások küzdelme, emberek küzdelme. Ez egy idegölő időszak most.

Aki a részleteket nem ismeri, azt hiszem, hajlamos ezeket túlértékelni. Megy a lélektani hadviselés - azt hiszem, hogy ez a jó szó - mind a két részről. De a végeredményt tekintve nem háborúzni akarnak a felek, hanem megállapodni.

Újságíró: Amikor azt mondja, hogyha nem sikerül elfogadtatni egy ilyen törvényt, akkor mindenkinek a tükörbe kell nézni, mindenkinek végig kell gondolni, hogy merre tovább, akkor ez akár kormánybuktató szavazás is lehet?

Gyurcsány Ferenc: Az ember mindenről óvatosan fogalmaz, amikor felelősséget visel... Ha ez a törvény nincsen meg a tervezett menetrendben, akkor a kormánynak le kell ülni, és kell csinálni egy átfogó politikai értékelést.

(...)

Újságíró: Szóval, hogyha visszatérünk a koalíciós partnerre, az egészségbiztosításon kívül ugye több más ügyet is föl szoktak hozni, mint konfliktusforrást a forintsávtól kezdve, a közlekedéspolitikán keresztül, az oktatáspolitikáig. Rengeteg téma van, és úgy tűnik, hogyha egyet megoldanak, akkor mindig újabb téma jön elő. Nyilván az SZDSZ-nek a különállását mutatnia kell, és nyilván itt mindenkinek megvannak a saját politikai érdekei. De veszekedős ez a koalíció? Mert ugye mindig azt mondták, hogy például Horn Gyula koalíciója részben azért bukott meg, mert a végén olyan nagyon veszekedősnek tűnt.

Gyurcsány Ferenc: Nekem az az énképem erről a kormányról, hogy kevesebb vitával tudom együtttartani a két koalíciós partnert, mint elődeink, akár Horn Gyula, akár Medgyessy Péter. Kritikus helyzetekben mindig tudtam megoldást javasolni. Ez így volt az egészségbiztosításnál is végül.

(...) kiigazítani a költségvetést úgy, hogy 8 százalékponttal csökkentjük a hiányt (...). Aki látott költségvetést, az tudja, hogy micsoda brutális dolog ez. A másik oldalról a felsőoktatástól az egészségügyig, [nem érteni - a szerk.]től a nyugdíjig egyidejűleg hozzányúlni ezekhez az ügyekhez, hát kérem szépen, azt tudom mondani, hogy próbálják meg utánunk csinálni. Hogy ebbe időnként elfáradnak az idegek, a politikusok és megkopik egyesekben a hit...? Egy fáradt házasságban többet zsörtölődik a férj és a feleség. Aki ilyenkor teheti, a módosabbja, az elmegy egy hét szabadságra. Mi nem azért, mert nem vagyunk a módosabbja közül valók, de hát a kormányzás az nem olyan, hogy elmegyünk egy hét szabadságra... Ezt kell tudni a helyén kezelni! Nem látok...illetve őszintén szólva nincs annak politikai realitása, hogy a kormány koalíciós pártjai egymásnak hátat fordítsanak. Azért - hogy is mondjam csak - háromig mindenki el tud számolni.

A koalíción kívül sem a szabaddemokratáknak, sem a szocialistáknak - belátható ideig - biztos, hogy nincs élet. Hogy parafrazáljak itt egy másik szöveget, hogy hol van élet és hol nincsen...

(...)

Újságíró: Rendben, tehát marad a koalíció, marad Gyurcsány Ferenc. Mert ez az, amit mindig meg szoktak kérdezni. Ezt leírtam.

Néhány hónapja azt nyilatkozta, hogy többen is megfelelő utódai lennének a szocialista párton belül. Noha egy kicsit más kontextusban hangzott el, de erre így figyel a közönség. Mit gondol erről?

Gyurcsány Ferenc: Azt, hogy utálnék olyan pártban lenni, meg olyan kormányban, ahol mindenki azt gondolja, őbelőle már semmi több nem lehet, mint ami. Ezért én aztán meglehetősen legitimnek tekintem azt, hogy egyik-másik kollégában ott buzog a vágy és az ambíció, hogy őbelőle még pártelnök és miniszterelnök legyen. Szerintem ez rendjén van.

És a b) állításom meg az, hogy nem számítok arra, hogy valaki a párton belül kihívást intéz a politikámmal és személyemmel szemben. [Olyan kihívást], ami érdemben változtatná a politikai felállást Magyarországon. Nem számítok rá.

Újságíró: Azért nem, mert nincs meg a megfelelő személy, vagy mert a személynek nem lenne meg a megfelelő támogatottsága a szocialista párton belül? Ez tudom, hogy majdnem ugyanaz, de ...

Gyurcsány Ferenc: Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ebben az ügyben, ahhoz nagyjából négy dolog kell: alkalmas személy, erős, átfogó politikai program, ami alternatíva az enyémhez képest. Ennek a kettőnek erős támogatása a közvetlen pártbázison és a szélesebb értelemben vett baloldalon, sőt, a koalícióban is.

(...)

Gyurcsány Ferenc: Hogyha ezek megvannak, és együtt állnak, és megérik erre a helyzet, akkor természetesen ez előáll. Hozzáteszem, a magyar alkotmányos szerkezetben - amit a külföldieknek érdemes elmondanunk -rendkívül stabil kormányzati és kormányfői pozíciók vannak. Lényegében soha nem volt Magyarországon rendszerváltás óta előrehozott választás, és soha nem bukott meg kormány. Soha. Ezért aztán nagyon kicsike annak az esélye, hogy nem előre rögzített és közösen akart forgatókönyv szerint fejezze be egy kormány a pályafutását. Kivéve, ha a miniszterelnök azt mondja, hogy köszöni szépen, ő befejezte. De aki engem ismer, az pontosan tudja, hogy nem az a fajta vagyok, aki félúton föladja. Én emlékszem, amikor maratont futottam 2003-ban, be kell valljam, hogy korábban jött a teljes elfáradás, mint reméltem, - még 30-on innen voltam - és amikor ...

Újságíró: Kilométerben vagy évben?

Gyurcsány Ferenc: ...kilométerben, ott voltam 28 körül. Akkor még 15 volt hátra. Mondom, mi az Istent kell ilyenkor csinálni? Pszichika, technika. És akkor azt gondoltam magamban, hogy végül is állati egyszerű a dolog: addig kell futni, ameddig tudok lépni. Végig kell ezen menni. Nem kell nagyon sokat gondolkodni itt a stratégián: menni, menni, menni előre. Ez az egyetlen stratégia van, mert az út az helyes. Most is ezt gondolom: menni kell előre.

Újságíró: Érdekes, eszembe jutott, amikor pár hete elterjedt, hogy lemondott. Ismeri a történetet?

Gyurcsány Ferenc: Valaki megkérdezte tőlem, talán a Keszthelyi? ... azt mondja, hogy valakit hívott...

Újságíró: Hát én is, meg a Reuters is. Minket Londonból hívogattak az ügyfeleink folyamatosan, hogy tényleg lemondott a miniszterelnök? Tényleg lemondott? Mondtuk nekik, hogy most komolyan, nézzétek már meg milyen hírek vannak nálunk. Nézzétek meg, milyen hírek vannak a konkurenciánál, az összes website-on. Létezik, hogy titokban lemondott? Csinál ilyet valaki? (...) Jó. Szóval marad a koalíció, marad Gyurcsány Ferenc és 2010-ben mi lesz? Ugye ez a következő kérdés. Vissza lehet-e nyerni - erről már beszéltünk valamennyit - vissza lehet-e nyerni a támogatottságot 2010-ben?

Gyurcsány Ferenc: Aki ismeri a magyar választási törvényeket 1990-től, az tudja, hogy még olyan párt még soha nem nyert választást Magyarországon, amelyik két választás között vezetett. Egyetlen egyszer sem. A magyar választási rendszer e tekintetben mindig azt a meglepetést hozta, hogy a ciklus közepén befutónak hitt versenyző a végére elfáradt. Sokat hibázott, győztesnek hitte magát. (...) Belpolitikában végigmehetnénk ezen a soron. Ezért ebből az nem adódik, hogy, aki ma vezet, az biztosan bukni fog, aki pedig ma nem vezet, az biztosan nyerni. De annyi biztosan adódik, hogy azt, hogy mi van ma, abból semmi nem következik 2010-re. Ez a két dolog független egymástól. Ezért én valóban azt gondolom, hogy amit kezdtünk rendkívüli nyomás alatt és nyilván nem mindig tökéletesen, azt be kell fejezni. Jól meg kell csinálni. A végén azt kell mondani Magyarországnak, hogy „tényleg nagyon nehéz volt, de látjátok, megcsináltuk".

Újságíró: Ha van egy kis időnk, akkor megkérdezném a következő 3 évben ez a hosszútávfutás némileg akadályfutássá változik. (...) Lesz ez a népszavazás: mekkora akadályt jelent ez? Vizesárok ez a népszavazás, vagy csak egy gátfutó akadály?

Gyurcsány Ferenc: A kormányzás szempontjából nincsen különbség. Tudniillik két kérdés van: az egyik, hogy a reformpolitikának a vizitdíj, meg a tandíj nem a célja, hanem az eszköze. Tehát nem célról vitatkozunk, hanem egy eszközről. Ha egy eszközt nem szeret az ország, azt visszavondhatom, találunk másik eszközt. A cél meg nem változik ettől.

Van egy Shakespeare-komédia: Sok hűhó semmiért. Az angolok azt úgy fordítják, hogy Much Ado About Nothing, ugye? Szóval, őszintén szólva, erről szól ez. Mert, hogy mi ennek a politikai tétje, hogy majd ettől aztán nagyon meg fog rendülni a kormány és le fog mondani, és emiatt lesznek előrehozott választások, hát ez egész egyszerűen balgaság. Én belátom, hogy mindig kell tüzelni a jobboldali szavazótábort valami új ígérettel.

Újságíró: Azt azért nem lehet mondani, hogy semmilyen következménye nem lenne egy ilyen népszavazásnak. Nyilván jogi következménye van, azt tudjuk. A költségvetésre nézve milyen hatása van? Semmilyen?

Gyurcsány Ferenc: Hát, dehogynem! Épp erre mondom, hogy ami eszközt kiszerelnek... Nézze, azt mondják erről a népszavazásról, hogy ez egy szociális népszavazás. Nos, egy tekintetben tényleg az igen. Mert úgy tűnhet fel a kérdés, hogy azt az 50 milliárd forintot, amit ez érint, azt ki fizesse meg, vagy honnan vegyük el. Azt akarja-e Magyarország, hogy az egyetemisták helyett, akik kapják ezt a tudást és jobb életük lesz, és finanszírozzák nagyjából a felsőoktatás költségének 15-20 százalékát a tandíjjal, fizessék meg inkább a nyugdíjasok vagy a kétgyermekes anyák? Vagy fizessenek a munkavállalók több járulékot? Ebben az értelemben igen, [szociális népszavazás]. Na, de hát ez - hogy is mondjam - igazi rossz minőségű kádárizmus. A legsilányabb plebejus politika, ha úgy tetszik. Mert ők szeretik ezt a „plebejus politika"-szöveget. Ez silányság intellektuális értelemben és politikai értelemben egyaránt. Ki gondolhatja azt, hogy akkor az az 50 milliárd forint majd „valahonnan" lesz? Nyilván majd fogunk adni kapaszkodókat a választóknak, hogy, ha véletlenül úgy gondolják, hogy ez ne legyen, akkor annak milyen következményei lesznek. Akkor majd eldöntik a választók. Hát nem fogunk ölbe tett kézzel ücsörögni.

Újságíró: És mi lesz az eredménye? Csak azért merem megkérni, hogy jóslásba bocsátkozzon, mert egy éve - emlékszem -, miután bejelentették ezt a népszavazási kezdeményezést, akkor elég határozottan mondta miniszterelnök úr, hogy az meg fog bukni

Gyurcsány Ferenc: Én továbbra is ezt állítom. És azért fogok dolgozni minden erőmmel, természetesen. De még egyszer mondom: politikai értelmében ez megbukott. Tudniillik ma már semmi másról nem beszélnek, mint hogy ebbe bele fog bukni a kormány. Hát elég nagy tételben merek én fogadni, hogy függetlenül ennek a kimenetelétől a kormány nem fog megbukni. És függetlenül a kimenetelétől ez a reformpolitika nem fog megváltozni. Tehát mit fog elérni? Az igaz, hogy szerintem az dolgunk, hogy tájékoztassunk mindenütt, mindenkit, és minden polgárt, hogy mivel jár az, hogyha valaki 50 milliárdot kiszavaz a költségvetésből. Meg fogjuk tenni.

Újságíró: Hogy állunk időben?

Gyurcsány Ferenc: 6 perc.

Újságíró: 6 perc van még. Jó. A három kérdésen túl lesz-e sokkérdéses népszavazás?

Gyurcsány Ferenc: Egyelőre csak a Teremtő a megmondhatója. Nem áll túl jól a szénánk a közélet megtisztítását célzó ügyekkel. Zajlik ugyanaz az önfelmentő játék a parlamenti pártok között, ami 17 éve zajlik. Ebben a legszörnyűbb természetesen a pártfinanszírozásnak a kérdése. Én ezt, ami történik, igazi felelőtlen dolognak tartom. Kifejezetten rossz szemmel figyelem, hogy mennyire nem látják jól parlamenti politikusok és frakció, hogy a Magyar Köztársaság egész talapzatát sérti az a kettős norma a politikai életben.

Újságíró: Na, és mit lehet ezzel tenni? Mikor jut el arra a pontra a kormány, hogy...

Gyurcsány Ferenc: ...el fog jönni az igazság pillanata, amikor lesz a népszavazás. Én arra kérem a szocialistákat, hogy ők védjék az eredeti ügyeket. Akkor el kell dönteni, hogy merre tovább. A népszavazási kérdések e tekintetben az OVB-t már megjárták, Alkotmánybíróság előtt vannak. Ezek a kérdések nyilván utol tudják érni a Fidesz kérdéseit. De a bizonyítvány, amit kiállít magáról a magyar politikai osztály, az egyébként szégyenletes e tekintetben.

Újságíró: Már hogyha nem tud megegyezni?

Gyurcsány Ferenc: Én mindig azt mondtam, hogy nem népszavazást akarok ebben az ügyben, hanem megoldást. Ám láthatólag még a népszavazástól fenyegetve is képtelenek megállapodni...

Újságíró: Az például reális veszély, hogy a SZDSZ-szel sem tudnak megegyezni erről? Akkor meg az 50 százalék sincs meg a népszavazásról.

Gyurcsány Ferenc: Őszintén szólva nem tudom, mert nem tárgyaltunk erről. Most én arra kérek, és arra kértem mindenkit, hogy azzal foglalkozzon, hogy a parlamentben legyen megoldás. Ha nem, akkor majd valamikor tavasszal eljutunk oda, hogy dönteni kell arról a parlamentnek, hogy népszavazásra bocsátja-e a kérdést, vagy sem.

Újságíró: Tehát tavasszal. Köszönöm szépen. Köszönöm az idejét és a lehetőséget.

Forrás: MTI