Felkai: az aktív éveket kell díjazni a rendészeti dolgozóknál

2011. március 25. péntek 14:18

A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint a korai nyugdíjba vonulás helyett az aktív, munkával eltöltött éveket kell díjazni a rendészeti dolgozóknál, akik esetében összességében 30 százalékos bérfejlesztésre lenne szükség; Felkai László erről pénteken, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) megalakulásának 15. évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen beszélt.

"Garanciát senki nem vállalhat érte, de szeretnénk, hogy általában a rendészeti szervek a mostani állapothoz képest - és nem személyre lebontva, hanem általánosságban (...) - egy 30 százalékos bérfejlesztésben részesülnének" - mondta a közigazgatási államtitkár, hangsúlyozva, hogy a hivatásos állományok esetében az "aktív éveket", vagyis a munkában töltött időt, és nem a korai nyugdíjba menetelt kívánja támogatni a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott elképzelés.

Felkai László a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elmúlt 15 évéről elmondta, hogy ez a titkosszolgálat jött létre legutoljára, és ennek önállósága létjogosultságát kérdőjelezik meg a legkevesebben. Szerinte az NBSZ létrehozása "racionális szükségszerűség" volt.

Az összességében nagyjából kétezer embert foglalkoztató szervezet éves költségvetéséről, amely mintegy 15,5 milliárd forint, azt mondta: az összeg ugyan soknak is tűnhet, mégis "ez a pénz a szakszolgálat feladatához képest, és ahhoz képest, amit a társadalom elvár tőle, kevés". Az államtitkár hangsúlyozta, hogy megfelelő információk nélkül a társadalomnak kevés esélye van arra, hogy a bűnözői körökkel felvegye a harcot, ezért a szakszolgálat technikai fejlesztése alapvető prioritás, amelyhez a fedezetet biztosítani kell.

Boda József, az NBSZ főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy nagy kihívás elé állította a szolgálatot az információs technológia robbanásszerű fejlődése, s "ebből adódóan a szolgáltatások színvonalának megtartása". Értékelése szerint az NBSZ képes volt a folyamatos megújulásra és a "technikai változások arányos követésére".

Finszter Géza, aki a kilencvenes évek elején rövid ideig irányította az akkor még nem önálló szolgálatot, elmondta, hogy az NBSZ társadalmi rendeltetése a nemzetbiztonság, a közbiztonság és jogend védelme, és ez a készülő új alkotmányban is szerepel. Hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági védelem annál hatékonyabb, minél korábban felismeri a legtávolabbi kockázatokat is, és ebben az esetben "elég a politikai eszközöket igénybe venni a szuverenitás megvédésében".

Az NBSZ honlapján a szakszolgálat 15 éves történetéről az olvasható, hogy a kétharmados kormányzati többséget eredményező 1994-es parlamenti választás után másfél évvel, 1995. december 19-én fogadta el az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt.

A jogszabály a Nemzetbiztonsági Hivatalról leválasztotta a titkos információgyűjtéshez technikai hátteret biztosító NBSZ-t, amelynek kormányzati irányítását - hasonlóan a polgári hírszerzéshez és elhárításhoz - 1996 és 2002, valamint 2007 és 2010 között tárca nélküli miniszter, 2002 és 2007 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látta el. Az NBSZ 2010 nyarától a Belügyminiszter irányítása alá került.


(mti)