Éjszakába nyúló vita a médiáról

A fideszes Cser-Palkovics András szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működésének és gazdálkodásának hatékonyságát javítja a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények általa is jegyzett átmeneti módosítási javaslata. A politikus az indítvány ismertetésekor elengedhetetlennek nevezte az eljárási ügymenet gyorsítását, valamint a vagyonátadás részkérdéseinek meghatározását.

Frakciótársa, Puskás Imre szerint a változtatások illeszkednek a kor követelményeihez azzal, hogy szabályozzák a döntési kompetenciákat és jogosítványokat.

A szocialista Mandur László felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormánytöbbség azt az általuk nyáron már módosított törvényt változtatná meg, amellyel "központi hatalmi irányítás alá vonták" a közmédiumokat.

Lendvai Ildikó (MSZP) egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a médiahatóság "mindenfajta ellenőrzés nélkül" oktatási és képzési feladatokra fordíthatja a műsorszolgáltatóktól általa beszedett bírságokat.

Pálffy István (KDNP) a módosítás pozitívumaként említette, hogy mintegy 60 körzeti műsorszolgáltató frekvenciaengedélyét hosszabbítja meg ideiglenesen a fél éve nem ülésező Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) helyett.

Karácsony Gergely (LMP) - a Sláger és a Danubius rádiók esetére utalva - örömét fejezte ki azért, hogy a változtatás értelmében a jövőben nem kaphatnak frekvenciát olyan vállalkozások, amelyek törvényesen nem pályázhatnának arra.

A közmédiumok vagyonának koncentrációjával stabilizálódhat az intézmények gazdálkodása, ami később a műsorszolgáltatás minőségének javulását is maga után vonhatja - mondta Cser-Palkovics András (Fidesz) a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. meghatározott vagyonának a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő átadásáról szóló határozati javaslat általános vitájában.

Az előterjesztők egyikeként felszólaló politikus szerint a közmédiumok eddig pazarlóan, átláthatatlanul kezelték vagyonukat, az intézmények közötti párhuzamosságok pedig működésük feltételeit is veszélybe sodorták.

Cser-Palkovics András kiemelt fontosságúnak nevezte a közmédiumok archívumának, valamint jelmez- és kottatárának megőrzését.

Az ugyancsak fideszes L. Simon László felszólalásában a közmédiumok leendő központi beszerzésének előnyeit hangsúlyozta, amivel szerinte az intézmények kedvezőbb piaci feltételek mellett vásárolhatnak.

A szocialista Mandur László ezzel szemben úgy látja, hogy a kormánypártok újabb, "mini médiacsomagjával" a közmédiumok "gazdasági gyarmatosítását" hajtják végre, s vele párhuzamosan felszámolják azok függetlenségét.

A jobbikos Novák Előd azt a félelmét fogalmazta meg, hogy a több százmillió forintos vagyonösszevonás a közmédiumok összevonását vetítheti előre.

Az LMP szerint a kormánypártok nem gazdasági, hanem politikai úton kívánják befolyásolni a közmédiumokat, így a vagyonösszevonás a párt által leginkább támogathatónak tartott eleme a médiacsomagnak - fogalmazott Karácsony Gergely.

A médiaalkotmánynak nevezett - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló - kormánypárti javaslat részletes vitájában a jobbikos Novák Előd üdvözölte, hogy az a módosító javaslatok hatására egyre életképesebbé válik. Örömtelinek nevezte, hogy a tájékoztatási kötelezettség eltörlését megakadályozni kívánó indítványukat a kormánypártok magukévá tették, valamint támogatásáról biztosította a kereszténydemokrata Pálffy István előterjesztését, amelynek alapján a médiaszolgáltatások nem sérthetik a házasság és a család intézményét.

A Lendvai Ildikóval közösen harmincöt módosító javaslatot jegyző Mandur László elsősorban a javaslatban szereplő definíciók pontosítását szorgalmazta. Lendvai Ildikó arról a félelméről beszélt, hogy - az előterjesztő szándéka ellenére - a sajtótermék fogalmának túlságosan tág meghatározása miatt a blogokra is kiterjedhet a regisztrációs kötelezettség, amit a fideszes L. Simon László határozottan cáfolt.

Schiffer András (LMP) azt szorgalmazta, hogy az internetes tartalmakra egyáltalán ne vonatkozzon a regisztrációs kötelezettség, amit egyébként is idejétmúltnak, a cenzúra korszakából származó örökségnek tart. A frakcióvezető - annak tisztázatlansága miatt - kihagyná a javaslatból a tájékoztatási kötelezettségről szóló passzust is. Hozzátette: nem kívánatos, hogy pártkatonák döntsenek arról, melyek a jelentős közéleti események, amelyekről feltétlenül tájékoztatni szükséges.

Párttársa, Karácsony Gergely kifejtette, hogy - mivel köztudottan új médiatörvény készül - a médiaalkotmányra semmi szükség sincs, ráadásul az pontatlanságával várhatóan csak további fogalmi zavarokat fog okozni.

A jobbikos Novák Előd napirend utáni felszólalásában annak a sérelmének adott hangot, hogy a "kormánypártok obstrukciója" miatt október 7-én másodszor is elmaradt a parlament kulturális és sajtóbizottsága ellenőrző albizottságának ülése.

A politikus a többi között azért szerette volna összehívni az általa elnökölt testületet, mert pártja az ORTT kimutatása szerint rendkívül alulreprezentált a közmédiumok hírműsoraiban. Az Országgyűlés kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

(mti)