Egységes európai romapolitika elfogadtatása a cél

Orbán Viktor miniszterelnök december elején Koppenhágában úgy nyilatkozott: a magyar EU-elnökség úgy fejeződik majd be, hogy lesz elfogadott európai romastratégia, amelynek az oktatásra és a munkára kell helyeznie a hangsúlyt. A magyar kormány célja az, hogy az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén elfogadják az Európai Bizottság által készítendő romaintegrációs keretstratégiát - ez az egységes európai romapolitika alapköve lesz, a tagállamok erre támaszkodva dolgozzák majd ki saját romaintegrációs reformprogramjukat. Budapest szerint a magyar EU-elnökség alatt érdemi, európai szintű intézkedésekre lesz szükség a romaintegrációban.

A spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió programjában is szerepel, hogy a problémát az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni. A magyar elnökség arra törekszik, hogy a romák többségi társadalomba integrálása valamennyi érintett szakpolitika célja legyen. Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális része, ezen belül kiemelten jelenik meg a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás erősítése, az iskolából kimaradók számának csökkentése és a felsőfokú végzettségűek számának növelése.

A magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb céljának tekinti, hogy a félév végéig az érintett tanácsi formációk megvitassák az Európai Bizottság által kidolgozandó tagállami romabefogadási stratégiák európai keretét. Az eredményeket a külügyminiszterekből és európai ügyi miniszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa összegzi, majd az állam- és kormányfők elé terjeszti, ők várhatóan 2011 júniusában vitatják meg és erősítik meg az európai romapolitika alapjának szánt keretstratégiát. Budapest aktív szerepet kíván játszani a legjobb gyakorlatok összegyűjtésében és a tapasztalatok megosztásában, áttekintené az egymással párhuzamosan futó tagállami, uniós és egyéb nemzetközi programokat.

A magyar kormány támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy az uniós források könnyebben hozzáférhetők legyenek, és szorgalmazza az ellenőrzés erősítését. Orbán Viktor szerint világosan kell látni, hogy Európában kétfajta roma közösség létezik: az egyik a vándor-, a másik pedig a letelepedett romáké.

Ha Európa nem áldoz arra, hogy utóbbiak megfelelő oktatáshoz, munkalehetőséghez és életkörülményekhez jussanak, akkor belőlük is vándorló roma közösség válik - mutatott rá, megjegyezve, európai állampolgárokról lévén szó, senki sem akadályozhatja meg őket abban, hogy a kiterjedtebb szociális ellátást és a magasabb életszínvonalat ígérő államok területére tartsanak.

A magyar kormány már bemutatta Brüsszelben uniós elnökségének romaprogramját; Magyarországon a romák felzárkóztatását célzó programok eddigitől eltérő megvalósításával, a pénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzésével, valamint a cigányság munkához juttatását célzó nagyobb erőfeszítésekkel igyekeznek csökkenteni a társadalmi és szociális feszültséget.

Balog Zoltán, a közigazgatási és igazságügyi tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára rámutatott: nem szabad szőnyeg alá söpörni az etnikai problémákat, és a megelőzésre, a kiváltó okok felszámolására kell koncentrálni a figyelmet és az erőforrásokat. Kifejtette, hogy a magyar romastratégia a tanulásra, a munkára és a közbiztonságra épül. A zömmel romák lakta régiókban - ahol a nem foglalkoztatott aktív korúak aránya a hatvan százalékot is megközelíti - nagy közmunkaprogramokat kell indítani úgy, hogy a munkavállalók valódi értékteremtő munkát végezzenek - emelte ki.

A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét, számuk 10-12 millióra becsülhető; mindennapjaikat gyakran kirekesztettségben töltik. Mind a 27 tagállamban élnek roma közösségek, a létszámuk Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Görögországban a legnagyobb. A romák helyzetét diszkrimináció, társadalmi és gyakran gazdasági kirekesztés jellemzi: az Európai Bizottság adatai szerint a roma lakosság körében magas a szegénység, a munkanélküliség kockázata, sztereotípiák és előítéletek élnek velük szemben.

A romák és a szegények helyzetének kezelésével több európai bizottsági dokumentum és tanácsi következtetés foglalkozik. A foglalkoztatási és szociális miniszterek 2009 júniusában dokumentumot fogadtak el a romák társadalmi befogadásáról, rögzítették a romák társadalmi befogadásának tíz közös alapelvét.

A franciaországi roma kitoloncolások miatt 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyította, hogy a romaintegráció nemcsak Kelet-Európa feladata, hanem az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége is. Az Európai Bizottság szeptemberben bizottsági munkacsoportot állított fel a romák társadalmi integrációjára fordítható tagállami és uniós alapok hatékony felhasználásának ellenőrzésére. A Bizottság a munkacsoport vizsgálata alapján 2011. áprilisra készíti el a tagállami romabefogadási stratégiák európai keretét; a szakmai szempontokat 2011 júniusában az Európai Tanács ülésén összegzik.

(mti)