Egyedül, balfüggetlenként

A volt házelnök, független képviselő az általa benyújtott alaptörvény-tervezet keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy a javaslat értelmében az új alkotmány hatályba lépésének feltétele ügydöntő népszavazás lenne.

Beszédében a volt házelnök hosszan érvelt a felsőház visszaállítása mellett, amely szerinte a konszenzuális demokrácia felé közelítené a konfliktusos közéletet. A magyar alkotmányos örökség legfontosabb elemének nevezte a kétkamarás törvényhozást, és kifejtette: Magyarország úgy szabadulhat meg végérvényesen "a hazánkat az európai népek közösségéből hosszú évtizedekre kitaszító kommunizmus árnyékától", ha visszatér a kétkamarás parlament nemzeti hagyományoknak megfelelő, de korszerűsített modelljéhez.

Szili Katalin szerint a delegatív - a többi között az egyházak, az érdekképviseletek, a köztestületek, a különböző nemzeti intézmények és az önkormányzatok küldötteiből álló - felsőház kiszámíthatóbbá, megfontoltabbá tenné a gyakran törvénygyárként működő parlamentet. Úgy vélekedett: a "választói tömegek nyomásától mentes, a cikluslogika szorításától kevésbé függő" felsőház újjáalakítását a jövő generáció érdekeinek megjelenítése is indokolja.

Tarthatatlannak nevezte, hogy a jelenlegi alkotmány fogalomhasználata pontatlan a szuverenitással, a népszavazási tárgyakkal és a hatalommegosztással összefüggésben, ezért pártja céljának nevezte, hogy a kormányforma valóban parlamentáris legyen. Így a Szociális Unió javasolja, hogy az államfőnek ne legyen jelölési joga, ugyanakkor a jelenleg a parlament által választott, közfunkciót ellátó személyeket a köztársasági elnök nevezze ki, miniszterelnöki ellenjegyzéssel.

A korábbi házelnök elmondta, hogy tervezetük alapján lakóhelytől függetlenül minden nagykorú magyar állampolgár listás szavazati joggal rendelkezne, "a határon túli kettős állampolgárok éppúgy, mint csonka Magyarország szavazópolgárai". A helyben lakók emellett egyéni képviselőkre is szavazhatnának.

Ismertette azt is, hogy a költségvetési egyensúly fenntartását szolgáló hitelfelvételről, vagy pótlólagos adókivetésről a képviselőháznak nevezett parlament külön törvényben lenne köteles dönteni.

Kitért arra, a magyar alkotmányos rend régi hiányossága volt, hogy - javaslatukkal szemben - nem tartalmazta kellő súllyal a szociális jogokat, köztük a munkához, a lakhatáshoz való jogot, és egyáltalán nem szerepelt benne a magyar természeti kincsek - így a vízkészletek, termőföldek - védelmének kötelezettsége. Mint mondta, napjainkban a munkához és a lakhatáshoz való jog éppúgy az alapvető állampolgári jogok közé tartozik, mint a szólásszabadság.

A politikus hangsúlyozta: az általuk vizionált új közjogi struktúra legfőbb célja a profitmaximalizálásra összpontosító piacgazdaság szociális és ökológiai korlátok közé szorítása. Ez egyben garantálná a jövő generációk egészséges környezethez való jogát is - tette hozzá.

(mti)