Csütörtökön másodfokon folytatódik a Kulcsár-ügy

2010. április 18. vasárnap 20:00

A brókerbotrány ügyében a Fővárosi Bíróság 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú ítéletét a vád és védelem egyaránt megalapozatlannak tartja, és hatályon kívül helyezését, illetve új elsőfokú eljárás elrendelését indítványozta a másodfokú bíróságnak. Az ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán tárgyalják.

A Kulcsár-ügy előzménye, hogy 2003 tavaszán a Pannonplast Rt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordult a cégben történt befolyásszerzés miatt, a felügyelet pedig helyszíni vizsgálatot tartott a K and H Banknál és brókercégénél, a K and H Equitiesnél, ennek során hallgatták meg ekkor még tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.

A botrány akkor pattant ki, amikor 2003. június 16-án megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot.
Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán 2003. július 17-én, ezért nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, és még aznap elfogták Bécsben.

Kulcsár a rendőrségen nem, csak az ügyészek előtt volt hajlandó vallomást tenni. Rövidesen az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe, majd pedig szabadlábra került.

Fideszes politikusok azt kifogásolták, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) megsemmisítette Kulcsár több száz lehallgatott telefonbeszélgetésének felvételét. 2005. május 3-án a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülését követően Répássy Róbert (Fidesz) arról beszélt, biztos, azért semmisítették meg a jegyzőkönyveket, mert azokból fény derülhetett volna Kulcsár politikai kapcsolatrendszerére.

Az ügyészség 2005-ben emelt vádat Kulcsár és társai ellen, az elsőfokú büntetőper 2006 májusában kezdődött el a Fővárosi Bíróságon.

A több mint két évvel később elhangzott vádbeszéd szerint politikai és médiakapcsolatait használta fel Kulcsár Attila, amikor az egyik legnagyobb magyar bank brókercégénél 1998 és 2003 között 23 milliárdos értékre elkövette a sikkasztássorozatot, melyhez bankon belüli segítségre is szüksége volt, amelyet Rejtő E. Tibor vezérigazgató biztosított. Az ügyészség szerint az okozott kár 8,3 milliárd forint.

A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét. Kulcsárt nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte nem jogerősen sikkasztás miatt, és ismét elrendelte előzetes letartóztatását. A 24 vádlott közül összesen heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - Kulcsár Attila, Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bende Péter és Schönthal Henrik üzletemberek - összesen 26 év nyolc hónapot.

Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig akkor megközelítette a 46 milliárdot.

A Kulcsár-ügy kipattanását követően több más büntetőeljárás is indult, például Bácskai János dandártábornok ellen, aki a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatójaként 2003 nyarán Ausztriában találkozott a magyar hatóságok elől bujkáló Kulcsárral. Bácskai bűnösségét 2008-ban kimondta a Legfelsőbb Bíróság és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, az ítéletnek megfelelően az államfő megfosztotta rendfokozatától a tábornokot.

(mti)