Átalakulóban a társadalomszerkezet

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa csütörtökön, az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH) által rendezett idősügyi tanácskozáson azt mondta: az időskorúak számának növekedése olyan globális kihívás, amely egy új társadalomszerkezet lehetőségét veti fel. A magyarok a világnak egy elöregedő részén élnek, ennek pedig sok olyan következménye van, ami a politika és a társadalom teljes spektrumát fogja érinteni - tette hozzá.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy az időskorú ellátás szinte minden ágazatot érint, így a szociális és az egészségügyi ágazatot is, hasznos lenne ezért a kettőt közelebb vinni egymáshoz, illetve az átfedéseket az ellátók és ellátottak előnyére kamatoztatni.

Az OBH minden évben egy-egy rászoruló társadalmi csoporttal foglalkozik. Vizsgálatokat folytat, majd azok eredményeit műhelybeszélgetéseken ismerteti.

Szabó Máté szerint az intézményen belüli és kívüli ellátás egyre fontosabbá válik, mivel eltűnt a többgenerációs családmodell, és sok esetben olyanok is gondozottá válnak, akik egyébként ezt nem is igényelnék. Idén a tartós bentlakásos intézményeket vizsgálták, ahol sok hiányosságot mutattak ki, de ezek nem feltétlenül a finanszírozással függtek össze, hanem például a szakképzett munkaerő hiányával, ugyanakkor szabályozási problémák is fennállnak. Az ombudsman szerint a cél az, hogy az idősek maguk választhassák meg az életmódjukat, ami a legtöbb esetben azt jelenti: ragaszkodnának az otthonukban való élethez. Ehhez azonban szolgáltatásokat kellene biztosítani nekik, az önkormányzatok viszont erre sokszor nem képesek.

Mint mondta: az elöregedés nemcsak az ellátás, hanem az összes társadalmi alrendszer problémája is. Az ombudsman szólt az információs társadalom kialakulása okozta problémáról, ugyanis az idősek jelenleg kiszorulnak onnan, és nem beszélnek közös társadalmi nyelvet a fiatalokkal. Ha ebben változást lehet elérni, akkor az idősödő társadalomnak az a része, amelyik nem a virtuális térben szocializálódott, nem fog kiszorulni az új generációkkal való kommunikációból - magyarázta.

Borza Beáta, az OBH főosztályvezetője elmondta: idén három intézménybe - két vidékibe és egy fővárosiba - látogattak el, s a tizenkét évvel ezelőtt tapasztaltakhoz képest nagyságrendekkel jobb körülményeket találtak. Az alapvető problémák megoldódni látszanak, de vannak még hiányosságok, mint például a rokonokkal való kapcsolattartás és a térítési díj mértéke.

Talyigás Katalin, a Szociális Innováció Alapítvány ügyvezetője azt mondta: a mostani idős korosztály nagyon sok mindent átélt: a második világháború előtt, vagy közvetlenül utána születtek, aztán jött 1956, mindent újra kellett kezdeni. Szerinte ez a korosztály mindig megpróbált helytállni, megérdemelné azt, hogy méltó időskora legyen, azaz hozzájusson az alapellátásokhoz, megkaphassa azt a lehetőséget, hogy amíg lehet, aktív maradhasson.

Az ügyvezető a Nemzeti Erőforrás Minisztérium figyelmébe ajánlotta az általuk megalkotott integrált szociális és egészségügyi ellátási programot. Annak megvalósításával szerinte összhang teremtődhet a két ágazat között, s egyúttal megszűnhet a párhuzamosság, a pazarlás és a forráshiány. Megfelelően képzett szolgáltatásszervezőkkel egy olyan modern, európai értelemben is elfogadható rendszert kellene kiépíteni, amely az eddiginél gazdaságosabb. Ez a két ágazati forma összhangja mellett képzelhető el - hangsúlyozta a Szociális Innováció Alapítvány ügyvezetője.

(mti)