Alkotmányozási vitanap az Országházban

Varga István (Fidesz) az új alkotmány szükségességét azzal magyarázta, hogy a jelenlegi "toldozgatott-foldozgatott" alaptörvény számozása a kommunista diktatúrát idézi, és az nem felel meg annak a feladatának, hogy a magyarság "iránytűje" legyen a XXI. században.

A politikus hangsúlyozta: a preambulumban utalni kell a Szent Koronára, amelyet meggyőződése szerint "Szent István is viselt". Hozzátette: Orbán Viktor és kormánya "olyan erővel és tökéllyel" helyezte el az ereklyét a Parlament kupolacsarnokában, hogy azt "még Gyurcsányéknak sem sikerült elvinni, és a következő ötszáz évben sem fogja senki elvinni". Ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy a Szent Korona-tannak az alaptörvény normaszövegében is meg kellene jelennie.

Felszólalásában az Osztrák-Magyar Monarchiát az Európai Unió előképének nevezte, és arról is beszélt, hogy az új alkotmány elfogadása történelmi lehetőség a trianoni békeszerződéssel szétszakított nemzetrészek egyesítésére.

A jobbikos Varga Géza reményét fejezte ki, hogy az új alkotmányban megjelenik a "Szent Korona szellemisége", majd úgy vélte, a vita emelkedettségét megzavarta, hogy az LMP-s Schiffer András felszólalásával "belepiszkított a hangulatba".
A magát "gondolkodó vidéki emberként" azonosító képviselő arról is beszélt, hogy az alkotmánynak alapvető jogként biztosítania kell a legfontosabb szükségleteket: az élelmet, a vizet, a hajlékot és az energiát.

Kifejtette, bízik benne, hogy az alaptörvény megrengeti a ma uralkodó "pénzuralmi" világképet, és a "fogyasztói kábulat" helyett például a fenntarthatóságot helyezi előtérbe.

Lukács Tamás (KDNP)szerint aki nem vesz részt az alkotmánykoncepció vitájában, nemet mond 1956 és a rendszerváltás értékeire, amelyeket az új alaptörvénynek hordoznia kell.

A jelenlegi alkotmányról azt mondta, hogy "eredete a kommunizmus bűnében fogant", és bár az átmenet idején gyökeresen megváltoztatták, társadalmi legitimációja nem volt, megalkotói is ideiglenesnek tekintették.

Feltette a kérdést, működőképesnek tekinthető-e az az alaptörvény, amely képtelen volt megvédeni az embereket Gyurcsány Ferenc őszödi beszédétől, "a nemzetre támadó miniszterelnöktől", a rendőri brutalitástól és az eladósodottságtól. Hozzátette: a parlament kötelessége olyan alkotmányt elfogadni, amely megvédi a nemzetet és polgárait "az erkölcsileg vállalhatatlan külső és belső támadásoktól".
Fontosnak nevezte, hogy az új alkotmány közpénzügyi fejezetet is tartalmazzon.

Rozgonyi Ernő (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy az új alaptörvénynek egyértelmű előírásokat kell tartalmaznia a Magyar Nemzeti Bank működésével és kötelezettségeivel kapcsolatban.

Hozzátette, a jegybank a valóságban nem banki funkciókat lát el, hanem közjogi feladatokat teljesít. Szavai szerint az MNB köteles a kormány általános gazdaságpolitikai célkitűzéseit támogatni.

Az ellenzéki képviselő aláhúzta: eszközt kell találni arra, hogy az Országgyűlés érdemében ellenőrizhesse a jegybank tevékenységét. Ezt a többi között úgy érné el, hogy az MNB elnökének meghatározott időnként be kellene számolnia a parlamentnek, és azt sem tartaná elképzelhetetlennek, hogy interpellálható legyen.

Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke az általános vitát elnapolta, azt szerdán folytatja a Ház.

(mti)