Alkotmányozás előtti alkotmánymódosítás

Az ügyészség alkotmányos helyzetének megerősítésével, a jogalkotási eljárás reformjával és a jogalkotás rendjének szabályozásáról szóló törvényekkel összefüggésben nyújtott be alkotmánymódosító javaslatot a kormány - mondta expozéjában Répássy Róbert, a KIM államtitkára. A módosítás szerint a legfőbb ügyészhez legfeljebb kérdést lehet majd intézni, interpellációt nem, megválasztását a jövőben kétharmados többséghez kötik.

A Fidesz vezérszónoka, Varga István, aki feltétlenül szükségesnek nevezte az új alkotmány létrehozását, azt mondta, hogy egy új, történelmi alaptörvényre van szükség, amelynek még a nevében sincs benne az, hogy 1949. évi XX. törvény.

Kiállt a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetése mellett. Azt mondta, október 25-én lesz a taxisblokád évfordulója, amikor "a csőcselék fellázadt a fennálló kormány ellen", amelyet meg akart buktatni. Szavai szerint ebben az esetben is kérdést intéztek a parlamentben az akkori legfőbb ügyészhez, nem pedig interpellálták.

Szerinte át kellene tekinteni az európai joggyakorlatot, vissza kellene térni az 1871-es királyi ügyészségi törvényhez és a szervezetet a mindenkori kormány alá kellene rendelni.

Kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban be kellett nyújtaniuk egy módosító indítványt, amely szerint annak elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.

Kijelentette, azért van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták II. Andrást és "II. Andráshoz pedig az Aranybulla fűződik".

Az MSZP-frakció nevében felszólaló Lamperth Mónika úgy értékelte, jelenleg nincs szükség alkotmányozásra, az MSZP álláspontja szerint a hatályos alaptörvény megfelel a demokrácia követelményeinek és annak alapján a többpárti demokrácia működni tud.

Hozzátette, hogy ennek ellenére azért vesznek részt az alkotmányozási folyamatban, mert látnak olyan területeket, amelyeket érdemes lehet másként szabályozni, nem pedig azért, mert az alaptörvény sztálinista lenne.

A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy nem támogatják a javaslatokat, megjegyezte, hogy a "Fidesz hatalomkoncentrációja" miatt van alkotmányozási kényszer.

Bejelentette, tiltakoznak az ellen, hogy a megyei kormányhivatalok élére akár országgyűlési képviselők kerüljenek kormánymegbízottként. Kijelentette, hogy eközben arról viszont nem beszélnek, hogy a megyei önkormányzatoknak ezután mi lesz a szerepe és hogyan képzelik a két szervezet közötti munkamegosztást.

Szavai szerint a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetése a parlament egyik legerősebb ellenőrzési funkciójának megszüntetése.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) közölte, azt javasolják, hogy az alkotmánymódosításról szóló indítvány tárgyalása maradjon az általános vita szakaszában mindaddig, amíg a jogalkotási törvényre vonatkozó konkrét, tételes normajavaslat nincs a Ház előtt.
Hangsúlyozta, ami a mostani előterjesztés vázaiból kitűnik, az nem tűnik rossz iránynak, de a részletszabályok tömeges hiánya miatt nem tudják, mi a "víziója" a kormányzatnak a jogalkotás valós tartalmáról.

Szerinte ha kilenc évre "bebetonozzák" a legfőbb ügyészt, azzal lényegében ciklusokon átívelő, megkerülhetetlen szereplővé teszik, és ha ez valóban így lesz, akkor a vele szembeni interpelláció lehetőségét legalább minimálisan biztosítani kell, és akár a visszahívhatóság intézményét is vissza kellene emelni az alkotmányos rendszerbe. A Jobbik jelenlegi formájában nem tudja támogatni az előterjesztést - közölte.

"Ez a törvényjavaslat (...) a cinizmus és az elvtelenség diadala" - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.

Rámutatott, azért ellenezték már a bizottsági vitában is a tárgyalt javaslatot, mert ha egyszer megkezdődik egy alkotmányozási folyamat, nem lehet büntetlenül hétszer alaptörvényt módosítani, az ugyanis aláássa a jogrendszer stabilitását.

Szerinte a legfőbb ügyész kilencéves "bebetonozása" egyetlen célt szolgál: most, amikor Kovács Tamás legfőbb ügyész mandátuma lejár, "beültessenek, kirobbanthatatlan módon, a legfőbb ügyészi székbe" egy a kormányoldalhoz lojális személyt.

A jogalkotással kapcsolatban Schiffer András egyebek mellett azt mondta, ha már ez a kérdés bekerül az alaptörvénybe, akkor meg kellene teremteni az alkotmányos alapját annak, hogy a kötelező társadalmi egyeztetések mellőzése járjon alkotmányos konzekvenciákkal.

Frakciótársa, Dorosz Dávid arról beszélt, hogy szerinte "nem elegáns dolog" egy alkotmányozási folyamat kezdetén egy ilyen mértékű alkotmánymódosítást benyújtani.

A javaslattal szemben megfogalmazott kritikák egy része jogos, ezek elsősorban a jogalkotási törvényt érintő lemaradás miatt jogosak, más kritikák viszont nem azok - ismertette álláspontját a felszólalásokra adott válaszában Répássy Róbert államtitkár, hangsúlyozva, hogy az ügyészség megerősítése közérdek.

Megjegyezte, a független ügyészség ma Magyarországon a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze, míg ha a kormány alá rendelnék a vádhatóságot, nem tudná kellőképpen szolgálni ezt a küzdelmet.

Az általános vitát a levezető elnök lezárta, a részletes vitára a következő ülésen kerülhet sor.

(mti)