A 41. Magyar Filmszemle holnap veszi kezdetét

Az I. Magyar Játékfilmszemlét 1965. november 10. és 14. között Pécsett tartották.

A rendezvények gyakorisága az 1970-es években háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak 1991 jelentett kivételt.

Egy ideig felváltva Pécs és Budapest volt a házigazda, a főváros az 1980-as évek közepétől vált végleges helyszínné.

A Magyar Játékfilmszemléken, ahogy az elnevezés is sugallja, elsősorban a játékfilmeknek teremtettek bemutatkozási lehetőséget, de már első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András "Nehéz emberek" című alkotása is díjat kapott.

Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek mutatkozhattak be, majd a filmszakma strukturális átszerveződése után lehetőséget kaptak a más stúdiókban készült alkotások, sőt az 1980-as évek végén - szűk nyilvánosság előtt - levetítettek korábban betiltott filmeket is.

Az átalakulás az elnevezésben is tükröződött: a versengés hivatalos neve 1989 óta Magyar Filmszemle. Tavaly létesítettek önálló versenykategóriát a tévéfilmek számára.

A filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. Az értékelést kezdetben társadalmi és szakmai zsűri végezte, s a kettő ítéletei nem mindig estek egybe. Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként osztják ki.

Két éve ítélték oda először legfőbb elismerésként az Arany Orsó-díjat, a legjobbnak ítélt közönségfilm Moziverzum díjat kap.

A szemlén díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak.

A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986, az életműdíjat 1994, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-emlékdíjat 2003 óta ítélik oda.

A legjobb vágásért osztják az Arany Olló-díjat, a legjobb hangmérnöki munkát Arany Mikrofonnal ismerik el. Négy éve díjazták először a legjobb filmzenét, s létrehozták a látványtervezői díjat is.

A filmesek kezdeményezésére jött létre a szakma legrangosabb elismerése, a Magyar Mozgókép Mestere-díj, amelyet 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először.

Idén a kitüntetést és az életműdíjakat az eddigiektől eltérően nem a nyitónapon, hanem a díjkiosztó gálával egybekötött február 8-iki záróünnepségen adják át.

Az idei életműdíjasok: Révész Gitta, a filmlaboratórium produkciós osztályvezetője, Nagy Anna színésznő, Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs rendező, Zsombolyai János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, érdemes művész, Pásztor József gyártásvezető és Djoko Rosic szerb születésű bolgár színész.

Az 41. Magyar Filmszemlét Balázs Béla emlékének ajánlják, s külön vetítés tiszteleg a 100 éve született Major Tamás előtt.

A filmes mustra keretén belül megrendezik a II. Forgatókönyv Börzét, az Uránia moziban kiállítás nyílik a tavalyi filmek plakátjaiból, s lesz egy magyar filmfotókat bemutató tárlat is.

Idén is több városban - Keszthelyen, Gyöngyösön, Veszprémben és Balassagyarmaton - láthatnak válogatást az érdeklődők a szemle versenyprogramjából.

(mti)