170 ezer tanár készülhet a vizsgára

"Nincs még egy olyan szakma ma Magyarországon, ahol ennyiszer kell valamilyen minősítésen átesni" - kritizálta Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt a tanári életpályamodellt, amelynek vitairatát december elején nyújtotta be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

A tervezet ugyanis rendszeres vizsgáztatásra kötelezné a tanárokat. Megkülönböztetnék az első és második, valamint a mestertanári és tudóstanári fokozatot, a "Pedagógus I." fokozat eléréshez a kétéves gyakornoki időszak után minősítő vizsgát kell tenni, a "Pedagógus II." csoportba kerüléshez nyolcéves szakmai tapasztalat és kiváló minősítés kell majd. A mesterpedagógusi cím elérésének feltétele a szakvizsga, legalább tizennégy éves munkaviszony és a második minősítés megszerzése, míg tudóstanár az lehet, aki mindezeken felül PhD fokozattal is rendelkezik.

Galló Istvánné arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen rendszer még az orvosoknál sincs, gyakorlatilag folyamatosan vizsgáztatják majd a pedagógusokat. Az is kétséges, hogy a legelső vizsgákat hogyan bonyolítják majd le. "Ki vizsgáztatja le mind a 170 ezer pedagógust?" - tette fel a kérdést Galló Istvánné, aki szerint az objektív mérce sem garantált ezeken a megmérettetéseken. Ráadásul a tervezet több olyan feladatot is megjelöl, aminek ellenőrzése munkáltatói feladat. Ezeket nem lehet elvonni az igazgatótól - fűzte hozzá.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a tanári életpályamodellt nem lehet leszűkíteni a fizetésekre és az előmenetelre. Ezeken kívül mindenképpen szabályozni kellene a továbbképzési lehetőségeket, a munkakörülményeket, a kiemelt orvosi ellátást, a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, valamint a pedagógusok szolgálati lakás-hálózatának bővítését is. Galló Istvánné szerint ezeket a kérdéseket tisztázni kellene ahhoz, hogy a tanárok meg tudják tervezni karrierjüket.

A PSZ-elnök példaként kiemelte a 40 évnyi nyugdíjba vonulás lehetőségét, amit a Fidesz még a választási ígéretei között szerepeltetett. "A tanári pályát elsősorban nők választják, ezért nagyon sokan örültek, amikor meghallották ezeket a terveket - mesélte hozzátéve, hogy ennek ellenére szinte senki sem tud nyugdíjba menni az új rendszer alapján. Ha valaki 23 évesen jön ki az egyetemről, és megvan negyven évnyi szolgálati ideje, akkor már 63 éves. Ez nem valódi engedmény - fejtegette.

Galló Istvánné kiemelte a finanszírozás átláthatatlanságát is. A fizetésemelésnek minden tanár örülne, azonban nem egyértelmű, hogy miből finanszíroznák a bérnövekedést. Kormányzati garanciára lenne szükség, de erről eddig nem lehetett hallani - fogalmazott.

A szakszervezeti elnök rendkívül élesen bírálta azt az elképzelést is, ami szerint szétválna az óvodapedagógusok és a tanárok fizetése.

Míg egy kezdő óvodapedagógus 124 800 forintot keresne, addig egy tanár 156 ezer forintot, a későbbi előremenetel során pedig egyre jobban kinyílna az olló. A kezdeti 35 ezer forintos különbség később 60-80 ezer forintra is nőhet. Felesleges feszültséget szítani a pedagógusok között - húzta alá Galló Istvánné, aki egyben arra is rámutatott, hogy ha ez a verzió teljesülne, az óvodapedagógusok mindössze kétezer forint béremelésre számíthatnának.

A többi tanár sem járna lényegesen jobban. Az elfogadható bér eléréséhez ugyanis meg kell szerezni a tudóstanári minősítést, amihez doktori fokozat szükséges. Ezt viszont csak a tanárok néhány százaléka teljesíti.

Galló Istvánné szerint az is erősen aggályos, hogy a tanárokat az életpályamodell alapján kivonhatják a közalkalmazotti státuszból. Szűkíthetnék emiatt a fizetés-kiegészítő elemeket, így elvennék azt a plusz pénzt is, ami akkor jár a tanároknak, ha kiemelkedően végezték a munkájukat.

Úgy vélekedett, a kistelepülési iskolák nem tudják majd betartani azt a szabályt, amely szerint a gyakornokok nem túlórázhatnak, és nem lehetnek osztályfőnökök "Lesznek olyan iskolák, ahol csak úgy tudják majd megoldani a helyettesítéseket, hogy a gyakornokokat kérik meg plusz tanórák megtartására".

A Pedagógusok Szakszervezete tehát nem elégedett a felvázolt életpályamodellel, a benne foglaltakat és a "szakmai vitát" sem tartják megfelelőnek. Galló Istvánné azt is sérelmezte például, hogy nagyon rövid a véleményezési időszak, az ugyanis csak december végéig tart. A tanárok viszont ilyenkor az iskolai karácsonyra és a félévzárásra készülnek, így gyakorlatilag nem marad idejük a vitaanyag feldolgozására. Hoffmann Rózsa ennek ellenére arról beszélt a köztévében, hogy folyamatosan érkeznek vélemények a vitairatról. Szerinte többnyire pozitívak.

Forrás: nepszava.hu