Nézze meg a listát: ezeken a helyeken kell fokozottan figyelni a vadveszélyre az utakon

Az év ezen szakában Baranyában minden hétre több olyan közlekedési baleset is jut, amelyben vaddal ütköznek az autósok. Jóllehet igen sok helyen táblák figyelmeztetnek az állatok jelenlétére, cikkünkben összeszedtük azokat a helyszíneket is időpontokat, ahol felbukkanásukra fokozottan számítani lehet. A vadász szakzsargonban csak évezredes váltóknak nevezett átkelési pontokat - mint az elnevezés is mutatja - attól függetlenül használják és fogják is használni a vadak, hogy közút vagy vasút keresztezi vándorlásukat. Több mint érdemes tehát ismerni őket!

- A vadak ősi vonulási útvonalait az sem befolyásolja, ha az ember aszfaltot vagy sínpárt épít oda - mondja Gondos Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya megyei szervezetének titkára. Egyedül a kerítéssel körbevett autópálya módosítja ezeket - utalt a 2010-ben átadott M6-M60-as sztrádára.

Ősszel a szarvasok násza, majd utána a „nagy téli körök" megkezdése okozza a vadak fokozott mozgását. Ekkor főként szarvasok érkeznek Somogyból Baranyába, majd innen a Mecseken keresztül térnek vissza a szomszédos megyébe. Októberben a vaddisznóbúgás készteti vándorlásra a nagytestű vadakat, sokszor nagy forgalmú utakon keresztül - emelte ki Gondos, aki hozzátette, azt is érdemes számításba venni, hogy az állatok szürkülettől napfelkeltéig a legaktívabbak.

- Így az amúgy is veszélyes üzemet jelentő közlekedés alatt figyelembe kell venni a vad várható felbukkanását is, továbbá elengedhetetlen a gépjárművek megfelelő műszaki állapota, különösen a fékrendszer és a világítás tekintetében - emelte ki a megyei vadászkamara titkára.

Azok számára viszont, akik biztosra szeretnének menni, akad egy igen elmés kis szerkezet, a vadriasztó síp, amelynek alkalmazásával szinte nullára csökkenthető az ütközések esélye (lásd keretes írásunkat).

Ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, mert például az út melletti árokból és méteres gazból bújik elő a vad, akkor kritikus, hogy a sofőr megőrizze a lélekjelenlétét - javasolja Gondos Gyula. Tehát - folytatta - ahelyett, hogy a félrerántjuk a kormányt, egy határozott fékezéssel inkább a vadba hajtsunk. Az elsőre embertelennek hangzó tanács azonban emberi életeket menthet, így lehet ugyanis jó eséllyel elkerülni, hogy a kocsi kisodródjon, fejre álljon.

Szerencsére a vadgázolások legnagyobb részében nem történik emberi sérülés - összegezte tapasztalatait.

Ha megvan a baj, akkor az a szabályos eljárás, ha a sofőr érintetlenül hagyja a helyszínt és hívja a rendőrség ügyeletét: a hatóságnál megvan a vadászatra jogosultak jegyzéke, akiket szintén kiértesítenek. Ők is részt vesznek a helyszínelésben, s a helyben maradt, sérült állatot, ha szükséges - megszabadítják a szenvedéstől.

Ezen felül a vadászoknak azt is igazolniuk kell, hogy az érintett terület közelében mindent megtettek annak érdekében, hogy ne az utak mellé „csalják vagy hajtsák a vadat". Azaz a közúttól mért háromszáz méteres távolságon belül nem telepítettek vadász lest, etetőt, vagy sózót, nem hajtották a vadat a gépjármű elé, például egy társasvadászaton.

A kár kérdése ugyancsak neuralgikus pont, hiszen ilyenkor az autóst és a vadásztársaságot is veszteség éri. Gondos Gyula szerint a balesetet szenvedett, de szabályosan eljáró autósoknak érdemes felkeresniük a vadászatra jogosult szervezetet, majd a biztosítót, mivel a legtöbb esetben jó esély kínálkozik a megegyezésre.

Ugyanakkor a vadásztársaságok számára a vad bevételt jelent, az értékes trófeás vadak esetében például ez az összeg több százezer, vagy akár millió forint is lehet egyedenként. Gondos Gyula rámutatott, néhány társaság éppen ezért komolyabban kezdi venni azt, a már létező jogszabályi lehetőséget, hogy az őket így ért kár megtérítésére kötelezzék a gázolót.

Megjegyezte azonban, amennyiben az autósok mindent elkövetnek az ütközés elkerülése érdekében, például a már említett vadsíp alkalmazásával, nem valószínű, hogy az ilyen - szerencsétlen esetben akár milliós összegű - kártérítési igényt érvényesíteni fogják az autósokkal szemben.

Íme a lista a veszélyes baranyai szakaszokról:

6-os számú főúton Mecseknádastól Barcsig az alábbi pontokon:
- mecseknádasdi szerpentin
- szágyi elágazás környéke
- Vasas és Hird vonala
- Tortyogó
- Boda környéke
- Nagyváty és Botykapeterd környéke
- Zádor és Darány vonala

67-es számú főút:
Szigetvár és Kaposvár között a Zselicben

66-os számú főúton:
Pécs és Komló között a Mecsekben
Oroszló és Sásd környéke

58-as számú főúton:
Pécs és Harkány között

57-es számú főúton:
Babarc és Lánycsók között (dunai áradások idején szarvas csapatok kelhetnek át)

Az alsóbb rendű utakon pedig:

Bükkösd és Oroszló között
Szigetvár és Nagybajom között
Szigetvár és Sellye között
Harkány és Sellye között
Szentlőrinc és Vajszló között
Pellérd és Görcsöny között
Siklós és Nagyharsány között

Balikó Gergő - MTI Fotó: Kovács Attila