Mi is az a KIK? Interjú Páva Péterrel, a Pécs Megyeközponti Tankerület igazgatójával

A pedagógus szakma számára talán már nem teljesen érthetetlen, a közvélemény szerint azonban meglehetősen homályos a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) létrehozását elrendelő törvény, amely szeptember elején lépett hatályba. Írásunkban a megyei tankerület első emberével, Páva Péterrel beszélgettünk, és igyekeztünk tisztázni a lényeges kérdéseket.

- Miért jött létre a törvény, és mik a fő irányelvei?
- A legfontosabb ok talán az, hogy igazságosabb legyen a rendszer, és szakmailag hitelesebb. Tudni kell, hogy nem államosításról van szó, hanem állami fenntartásba vételről, hiszen a tulajdonjog mindenhol megmarad. A nagyvárosok működtetik tovább az intézményeket, ugyanakkor a kisvárosok, a pedagógiai szakszolgálatok, illetve a szakképzés, működtetésüket tekintve, átkerülnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK). Fontos alapelv még, hogy az esélyegyenlőség teljesüljön, vagyis egy baranyai kistelepülés és egy baranyai város közötti különbség is megszűnjön.

- Milyen intézkedések zajlanak jelenleg az átállással kapcsolatban?
- Most egy átadás-átvételi eljárás van folyamatban, ennek során az eddigi működtető átadja a fenntartási feladatokat, tevékenységeket. A fenntartói jogosítványok átadásáról dokumentum készül, amely igazolja, hogy mi van az adott intézmény tulajdonában, ebbe értendők a személyi és tárgyi javak, szellemi termékek, projektek. Ezeknek az átvétele december 15-éig megtörténik.

- A megyében hány intézményt érint a változás?
- Gyakorlatilag az összes általános iskolára és gimnáziumra vonatkozik a rendelkezés, az egyházi, illetve alapítványi működtetésű iskolák kivételével. Utóbbiak esetében semmilyen módosítás nem történik. Ahogy korábban említettem, ezen kívül az Intézményfenntartó Központ átveszi a pedagógiai szakszolgálatok, a szakképzés és a kollégiumok működtetését, ezután viszont a fenntartó is a KIK lesz. Így összesen 70 intézmény kerül részlegesen, vagy teljes mértékben állami hatáskörbe Baranya megyében.

- Mit jelent ez majd a gyakorlatban?
- A diákok, a szülők nem fognak észlelni semmilyen különbséget a korábbi időszakhoz képest. Az intézményvezetők, illetve a tanárok számára az új rendszer lehetővé teszi a jobb minőségű szakmai munkát, illetve megkönnyíti a szakmai irányításra való összpontosítást azáltal, hogy nincs önálló költségvetés, tehát a gazdálkodás terhe alól mentesülnek a KIK által fenntartott intézmények. A szakképzés területén viszont fontos cél olyan szakmai koncepciók megalkotása, amelyek elkerülhetővé teszik az átfedéseket, és ésszerűbb működést biztosítanak, a munkaerőpiac igényeire reagálva. Egy egyszerű példával élve: ha 20 fodrászra van szükség, ne képezzünk belőlük 200-at.

- Hogyan értékelik a pedagógusok a törvény hatásait?
- Alapvetően bizakodnak, bár nyilván felmerülnek kételyek a rendelkezésre álló időt és a szervezést tekintve. De azt kell mondanom, hogy akivel eddig beszéltem, mindenki azt mondta, hogy támogatja, és jónak tartja az elgondolást.

- Ön korábban a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazgatója volt. Mi késztette arra, hogy pályázzon jelenlegi posztjára?
- Huszonöt évet töltöttem a Nagy Lajosban, ebből 16 évig igazgató voltam. Úgy vélem, 25 év után a váltás igénye joggal felmerülhet az emberben. Reméltem, hogy van bennem annyi erő, hogy megpróbáljam.

- Mik az Ön legfontosabb feladatai tankerületi vezetőként?
- A kollégák közvetlen irányítása, kapcsolattartás a köznevelés szereplőivel - ide értendőek az igazgatók, a polgármesterek, és iskolaműködtetők - illetve a többi tankerülettel, valamint az oktatásügy irányításával való szoros együttműködés. A legfőbb feladatom természetesen az iskolák működésének segítése.

H. T. - Fotó: Dittrich Éva