Vicze Csilla: nem csupán a Mecsekről, az egész régióból szállítottak fát az erőműbe

A Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője, Vicze Csilla szerint a Pécsi Tudományegyetem tudósai 2008-ban felmérték, hogy a hőerőmű óriás kazánjai évente 420 ezer tonna fát nyelnek el.  Így a balliberálisok polgármesterjelöltje, a francia tulajdonban álló Pécsi Hőerőmű egykori igazgatójának előadása szerinte erősen csúsztató, amikor csupán évi 20-22 ezer tonna hengeres tűzifa elégetésével téveszti meg a pécsieket. Csupán a Mecsekről beszél, valójában az egész régióból szállítottak fát az erőműbe, írta közleményében Vicze Csilla. 

A CMM a Civilek a Zengőért Mozgalommal összefogva 2008 novemberétől 2013 májusáig rendszeresen fórumokat szervezett a régió, de főként a Mecsek erdeinek a hőerőmű kazánjaiban történő beáldozása miatt szakértők, tudósok, az erdészet, a hőerőmű vezetőinek meghívásával, dr. Illés Zoltán környezetvédelméért felelős államtitkár, máskor dr. Bencsik János energetikai államtitkár előadásaival.

Vicze Csilla (képünkön) szerint a CMM így joggal élhet kritikával Péterffy Attila a hőerőműben a vezérigazgatói tevékenységéről adott önmagát fényező nyári előadásával kapcsolatosan. A szóvivő szerint a hőerőmű óriási mennyiségű megrendelése tömeges fakitermeléshez, a régió erdeinek pusztításához vezetett a francia tulajdonban levő cég évi több milliárdos osztalékszerzése érdekében.

A szóvivő elmondta, a Pécsi Tudományegyetem tudósai önkormányzati felkérésre 2008. március 7-én tartott előadásukra felmérték, hogy a hőerőmű óriás kazánjai évi 420 ezer tonna fát nyelnek el. Így szerinte Péterffy előadása erősen csúsztató, amikor csupán évi 20-22 ezer tonna hengeres tűzifa elégetésével téveszti meg a pécsieket: csupán a Mecsekről beszél, valójában az egész régióból szállítottak fát - amit a volt igazgató Vicze Csilla szerint nem számolt bele az éves mennyiségbe.

Hozzátette, az évi 240 ezer tonna szalma eltüzelése a régió termőföldjeit szipolyozza ki, így a talajerő-gazdálkodásának súlyosan árt: mivel a szalma nem kerül vissza a földbe, kizsigerelik azt, és csökken a talaj tápanyagtartalma, rosszabbodik a talaj szerkezete.

Ezért rosszul járnak a rövidtávú pénzszerzésben gondolkodó mezőgazdasági termelők, akik eladják a szalmát a földjeikről, amikor a termőföldnek szervesanyag-tartalomra nagy szüksége lenne.

A hőerőmű kohói felzabálják a régió lágyszárúinak durván tíz százalékát, évi 240.000 tonnát, amire pedig a mezőgazdaságnak hosszú távon óriási szüksége lenne.

Vicze Csilla arra is felhívta a figyelmet, hogy már 2007-ben, a szalmatüzelésű kazán beindítása előtt a PTE Biomassza-projekt szakértői óva intettek a biomassza észszerűtlen felhasználásától (állásfoglalásuk cikkünk végén olvasható teljes egészében.)

Állították:„félő, hogy ha nem sikerül kellő időben az energetikai ültetvényről faaprítékot előállítani, kellő mennyiségben és minőségben, akkor az apríték jelentős hányada a „tüzelőanyag ellátásának problémái esetére" fenntartott hengeres tűzifából fog származni, ami a régió erdőit további profit-generálta nyomás alá helyezi, és a jelenlegi szabályozási- ellenőrzési fegyelem lazasága miatt ellenőrizhetetlen erdőpusztításokat eredményezhet.

Mindezeket átgondolva a konzorcium szakértői annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a biomassza-alapú energiatermelésbe beruházók számára javasolandó stratégia a helyi léptékben mikro-régiókban való gondolkodás és tervezés."

- Tehát Péterffy igazgatósága alatt a szalmatüzelésű kazán beüzemelése árt a régió környezetének, ezért a hőerőműben kitermelt energia nem zöldenergia, nem környezetbartát és nem fenntartható. Hogyan higgyünk ezután neki - zárta közleményét Vicze Csilla.

A PTE Biomassza-projekt szakértőinek állásfoglalása a biomassza észszerű felhasználása érdekében:

„Figyelmeztetőbb a helyzet például a Pannon Hőerőmű által tervezett újabb biomassza-blokkok beállítása esetén, amikor - véleményünk szerint - NEM TÖRTÉNIK MINDEN A RÉGIÓ SZÁMÁRA legkedvezőbb módon, a következő okok miatt:

(a) Az újabb blokkok beállításának célja elsősorban a villamosenergia-termelés (az előzőekben tárgyalt legrosszabb energiaátalakítás), amikor a bevitt energiamennyiségnek alig több mint harmada hasznosul.

(b) A beruházási tervből kiderül, hogy a gázfelhasználást ezekkel a nagyberuházásokkal nem váltják ki az erőmű szintjén; a terv alapján továbbra is jelentős gázfelhasználás lesz szükséges a városi távhőellátás biztosítása érdekében.

Következésképpen az energiaellátási biztonság és az önellátási képesség nem fog lényegesen javulni még a természeti erőforrásaink ilyen mértékű feláldozása árán sem.

(c) A termeltetni szándékozott biomassza területigénye (kb. 50-70 ezer ha) egynegyede - egyharmada Baranya megye összes szántóterületének, amennyiben pedig mezőgazdasági melléktermékek jelentős arányban kerülnének felhasználásra, akkor a tüzelőanyag-ellátás érdekében integrálandó terület nagysága akár ennek másfél-kétszerese is lehet (amely gyakorlatilag Baranya teljes termőterületéhez közelít). Ha a termeltetést nem korlátozzuk Baranyára, és pusztán energetikai ültetvényekkel számolunk, akkor optimális becslés mellett is 100 km-es sugarú területről kell a tüzelőanyagot - kb. napi 2700 tonnát - Pécsre beszállítani. Másik probléma, hogy a termeltetendő energianövények faj- és fajtakínálata jelenleg nem túl széles. Az egyik legtöbbet emlegetett, és leginkább preferált ültetvényi energiafa, a nyár optimális termőhelye a kukoricáéval egyezik meg. A régió gyengébb termőhelyeiről egyelőre hiányosak a nyárültetvények hozamaival kapcsolatos ismeretek, és a termelés várható kockázatai. Mindezen okok miatt mindenképpen szükséges lenne annak vizsgálata, hogy

- ez nem jelenti-e a többi haszonnövény területvesztését;

- az összes eddig fel nem használt terület használatba vétele után kerülne-e csak sor a már termelés alatt lévő területek bevonására;

- a többi nagyberuházás (pl. a fent említett bioetanol-üzemek) területigénye hogyan illeszkedik a programhoz.

- az integrációs modellel vajon a termelők biztonsága nem forog-e kockán a felvásárló monopol helyzete miatt.

(d) A keletkező nagytömegű hamu és pernye elhelyezésére csak elképzelések vannak a konkrét előszerződések helyett; a meglévő hatósági engedélyek ellenére a hamu kihelyezésének technológiája még nem kidolgozott: a rosszul végzett kiszórás környezetre és emberre gyakorolt negatív hatása a jelenlegi technológia mellett nehezen kerülhető el teljes biztonsággal.

(e) Félő, hogy ha nem sikerül kellő időben az energetikai ültetvényről faaprítékot előállítani, kellő mennyiségben és minőségben, akkor az apríték jelentős hányada a „tüzelőanyag ellátásának problémái esetére" fenntartott hengeres tűzifából fog származni, ami a régió erdőit további profit-generálta nyomás alá helyezi, és a jelenlegi szabályozási- ellenőrzési fegyelem lazasága miatt ellenőrizhetetlen erdőpusztításokat eredményezhet.

Mindezeket átgondolva a konzorcium szakértői annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a biomassza-alapú energiatermelésbe beruházók számára javasolandó stratégia a helyi léptékben mikro-régiókban való gondolkodás és tervezés. Ez mind a tájhasználat hatékonyságának oldaláról, mind a pénzügyi szempontokat tekintve kedvezőbb eredményeket kínál. Ugyanakkor eleget tesz a természeti erőforrásokkal való hosszú távú gazdálkodás társadalmi elvárásainak.

Állásfoglalásunkat azért tesszük közzé, hogy felhívjuk a figyelmet a biomassza-alapú energiatermelés alternatív, decentralizált formáira, amely mind a régiófejlődés, mind a beruházók számára előnyöket kínál."

Pécs, 2007. június 11.

Dr. Kiss Tibor közgazda, Dr. Borhidi Attila, ökológus
Vér Csaba fizikus, Csete Sándor ökológus, Dr. Német Béla fizikus, Dr. Sánta Imre fizikus
A PTE Biomassza-projekt szakértői

M. B. - Fotó: Dittrich Éva