Tanulás otthon: valaki szólhatna a tanároknak, hogy ez nekik sem vakáció - Olvasói levél

Lehet, hogy egyes korosztályokban jól működik az iskolán kívüli oktatás, s az is, hogy a pedagógusok közül most is sokan komolyan veszik a hivatásukat, ám akiknél ez nem így van, az általuk oktatott diákoknak és a szüleiknek rémálom az online tanulás, írta olvasónk. 

„Nem arról van szó, hogy idén korábban kezdődött a vakáció, csak az iskolai kereteken kívül folytatódik az oktatás - hangoztatták, amikor bezárták az oktatási intézmények.

Azóta eltelt mintegy két hónap, s most már bőven van tapasztalatunk arról, hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Tény, hogy ez egy kényszer szülte megoldás, amire nem volt idő felkészülni, nemcsak az iskoláknak, a gyerekeknek és a szülőknek sem. Így aztán sokaknak rögtönözniük kellett, például hogy egyáltalán legyen otthon internet, számítógép - ez sok helyen sajnos még egyáltalán nem természetes.

Kalapot le az önkormányzatok, iskolák előtt, az ilyen gondok megoldásában ismerőseim elmondása szerint nagyon sok segítséget kaptak az érintettek.

Ugyancsak hallom, hogy a középiskolás és a felsős diákok számára szinte zökkenőmentes volt az átállás, a diákok többsége egyenesen felszabadult, örülnek, hogy megszabadultak az iskolába járás kötelmei alól, s akikben van némi akarat, szorgalom, jól haladnak a tananyag elsajátításában.

Nem úgy az alsós kisdiákok!

Saját tapasztalataim alapján sajnos azt kell mondanom, nekik és szüleik számára egész egyszerűen rémálom az online oktatás.

Hat-, de még tízéves gyerekektől is képtelen elvárás, hogy naponta órákat töltsenek el a monitorok előtt a feladatok megoldásával. Itt jönnek képbe először a szülők, akik egyfajta börtönőrként kénytelenek egzecíroztatni gyermekeiket, hogy ugyan, figyeljenek, tanuljanak már.

Másodszor pedig akkor, amikor átveszik a tanárok szerepét.

Lehet, sőt, bízom benne, hogy a pedagógusok többsége most is nagyon komolyan veszi a hivatását, de én azt tapasztalom, hogy közel sem mindenki. Ugyanis az online tanítás szerintem nem egyenlő azzal, hogy tartanak hetente mondjuk két alkalommal egy egyórás zoom-órát, s minden mást letudnak azzal, hogy kiadják a tankönyvekben, munkafüzetekben fellelhető feladatokat.

A kisgyerekek a részletes tanári magyarázat nélkül képtelenek elsajátítani mondjuk az osztás csínját-bínját, az meg egyenesen nonszensz, hogy azt kérjük tőlük, oldjanak meg maguktól több tucat feladatot - naponta.

Így hát a gyakorlatban sok esetben a szülők veszik át a pedagógusok szerepét, munkáját, már akiknek erre egyáltalán van idejük, késztetésük, s Uram bocsá', tudásuk. Abba belegondolni is rossz, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akikre most nem esik, nem jut kellő figyelem, hogyan pótolják majd be a kieső hónapokat.

Gyanítom, sehogy.

Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy leírjam, szerintem bizony nincs minden rendben az online oktatással, s a tanároknak is - még egyszer hangsúlyozom, tisztelet, hála a remélt nagy többségnek, kik nem így állnak hozzá - szólhatna valaki, hogy ez még számukra sem a gyerekek által is nagyon várt vakáció.

EQM - Fotó: Pixabay