Kincset is rejtett a Kossuth tér

A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága által végzett ásatás közel fél esztendeig tartott, s ennek során háromezer négyzetméteres területet tártak fel a szakemberek Tóth Zsolt vezetésével.

A régész elmondta, az őskorból tudományos szenzációval is szolgálhatnak, hiszen az úgynevezett mészbetétes edények kultúrájából kilenc sírt tártak fel, illetve lovas temetkezésre is akadt példa. A római időszakból útrészlet, illetve már a rómaik által visszabontott épületek maradványai kerültek elő. Egy, a 2. század végére, a 3. század elejére tehető épület területén találták meg Fortuna istennőt, vagy Abundantia megszemélyesített alakját megörökítő freskótöredéket, valamint egy sast ábrázoló szobortöredéket.

TEKINTSE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT: KLIKK IDE!

A római temetőben közel 170 sírt is találtak, amelyeknek ötöde téglából készült, és a legtöbbjük rejtett valamilyen viseleti tárgyat - bronz- és csont karperecet, csatot, fibulát, fülbevalót, gyűrűt - is.

(A szakemberek a népvándorlás korából néhány kerámiadarabon kívül nem leltek fel emléket.)

A középkor esetén viszont azzal számoltak, hogy ezen időszak hangsúlyosan lesz jelen a területen, mivel a Kossuth tér az akkori városfalon belül helyezkedett el. Ezzel szemben mindössze két épület falára, valamint azok pincéjére bukkantak - közülük az egyiket a mélygarázs kijárati rámpája alatt bemutathatóvá teszik.

A munka során előkerült Pál apostolt ábrázoló kis szobrot a 13. századra datálják. Mindezek mellett nagy mennyiségű kerámiaanyag került elő a későközépkorból, törökkorból származó gödrökből, kutakból, de találtak festett, díszített üvegpalackot is.

Az ásatás utolsó előtti napján egy ilyen gödörben lelték meg - a vélhetően elrejtett - 16. századból származó - I. Ferdinánd magyar király 200 ezüstdénárát rejtő - bőrtarisznyát és V. Károly (német-római császár) hat ezüsttallérját is.

Képünkön: A Fortuna istennőt, vagy Abundantia megszemélyesített alakját megörökítő római kori freskótöredék.

B. M. - Fotó: Dittrich Éva