Jól halad a tájrendezés a Karolina-külfejtés területén, lassan befejezik a szűrőgát építését

Első fontosabb mérföldkövéhez ért a tájrendezési munka a pécsi Karolina-külfejtés területén, befejezéséhez közeledik annak a szűrőgátnak az építése, amely lehetővé teszi a bányaterület alján kialakult tó vizének - a bányagödör feltöltésével egyidejűleg végzett - biztonságos szivattyúzását. Ezt követően a terület meddőanyaggal történő feltöltése is elkezdődik, amelynek eredményeképpen Magyarország egyik legnagyobb ipari tájsebe fog eltűnni, Pécs lakónegyedeinek közvetlen szomszédságából - közölték a Pannon Hőerőmű Zrt. szakemberei. 

2018. június 18. Látványos szakaszához érkezett a Karolina-külfejtés területének tájrendezése, ugyanis hamarosan megkezdődhet a bányatölcsér alján kialakult bányató kőzettel való feltöltése. A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen létesült a hatalmas, mintegy 100 méter mély bányatölcsér, amelynek alján a csapadékvíznek köszönhetően egy 28 méter mély tó is kialakult.

A mintegy 400 focipályányi felhagyott bányaterület rekultivációja idén március végén kezdődött el Pécs pécsbányai városrészében. A munkálatok első fázisában egy szűrőgátat telepítenek az egy millió köbméter vizet tartalmazó bányatóba annak érdekében, hogy csak olyan minőségű vizet engedjenek a vízelvezető rendszerbe, amely nem veszélyezteti a természetes vizek állapotát. „A szűrésre a bányató vizének a meddővel történő feltöltés során kialakuló magas lebegőanyag-tartalma miatt van szükség. A társaságunknak naponta legfeljebb hatezer köbméter víz kiemelésére van engedélye, így ez eleinte korlátozza a bányató feltöltésének sebességét" - közölte Rudolf Péter, a pécsi erőművet a Veolia csoport tagjaként működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója. A tó vizének kiszivattyúzásával párhuzamosan, illetve azt követően összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult katlanban elhelyezni, majd a terület egészét 40 centiméter vastagságú termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.

Az ún. Karolina-külfejtés területének tájrendezése részeként a pécsbányai lakóövezet közvetlen szomszédságában a projekt megvalósítói egy 120 hektáros területet állítanak vissza az eredetihez közeli természeti állapotba. A tájrendezés pénzügyi finanszírozása az állam és a bányát a rendszerváltást követően megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége. A rekultivációs munkálatok elindításáról a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. idén februárban kötött megállapodást.

A rekultivációs kötelezettség pénzügyi finanszírozása az állam és a Pannon Hőerőmű Zrt. között kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg. Ennek megfelelően a munkálatok több ütemben valósulnak meg. Az első ütemben a Pannon Hőerőmű Zrt., helyi alvállalkozó partnerek bevonásával, saját finanszírozásban gondoskodik a bányató vizének folyamatos szivattyúzásáról, majd a terület feltöltéséről a jelenlegi vízszint felett mintegy 30 méteres magasságig. Ezt követően, immár állami finanszírozásban indulhat el a projekt második üteme, amelynek végén a töltésszint el fogja érni a végleges, tengerszint feletti 195 méteres magasságot, és megtörténhet a terület növényekkel történő telepítése is.

A tájrendezés során az erőmű a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit messzemenően figyelembe véve kívánja végezni. Így a meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban folyik, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a környező lakosságot, emellett így a por-, zaj-, és károsanyag-kibocsátás is kedvezőbben fog alakulni. A kizárólag nappali fényviszonyok mellett történő munkavégzés a munkabiztonságot is növeli, amely különösen a bányató vízfelületébe történő töltéskor lényeges. A munka során a kivitelező a déli meddőhányókon a bánya művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet is eltávolítja, ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét a helyben lakóknak fogja felajánlani adományként.

A városrész lakosságának nem kell a tehergépjármű-forgalom megnövekedésétől tartani, hiszen a bányagödör feltöltéséhez szükséges anyagot a korábbi bányaművelés során kitermelt, és a katlan szomszédságában a bányaüzem területén belül lerakott meddőanyag fogja biztosítani.

Forrás: Pannon Hőerőmű Zrt.